2012.06.05. 18:09
EURO-2012 - A múlt: 1960 - HÁTTÉR
Budapest, 2012. június 5., kedd (MTI) - Pénteken 18 órakor a varsói Lengyelország-Görögország mérkőzéssel kezdődik a 14. labdarúgó Európa-bajnokság, amely július 1-én a kijevi (20:45 óra) döntővel fejeződik be. Az MTI Sportszerkesztősége a rajt előtt bemutatja az eddigi tornák történetét.
Budapest, 2012. június 5., kedd (MTI) - Pénteken 18 órakor a varsói Lengyelország-Görögország mérkőzéssel kezdődik a 14. labdarúgó Európa-bajnokság, amely július 1-én a kijevi (20:45 óra) döntővel fejeződik be. Az MTI Sportszerkesztősége a rajt előtt bemutatja az eddigi tornák történetét.
Az ötvenes évek közepén a francia szövetség titkára, Henri Delaunay javasolta a Nemzetek Európa Kupájának létrehozását, hogy ezzel egyesítsék a különböző regionális bajnokságokat (brit bajnokság, Északi Kupa, közép-európai bajnokság).
A két világbajnokság közötti "félidőkben", szintén négyévenként sorra kerülő Európa-bajnokság megnyerése rendkívül nehéz, hiszen 1976-ig csak négy, majd 1992-ig nyolc, mostanáig pedig - utoljára - 16 válogatott küzdhet a végső sikerért, a következő, 2016-os franciaországi Eb-n már 24 csapat lesz jelen.
A házigazda mindig automatikusan tagja a mezőnynek, arra viszont 2000-ig nem volt példa, hogy ez két országot érintsen: 12 évvel ezelőtt Belgium és Hollandia közösen rendezte a tornát, akárcsak 2008-ban Ausztria és Svájc.
Az első tornát 1958-60-ban bonyolították le és két fordulóban, egyenes kieséses rendszerben zajlott. Az európai szövetség legalább 16 együtteshez kötötte a rendezést, végül tizenheten indultak. A magyar labdarúgó-válogatott az 1. fordulóban a Szovjetunió csapatával került szembe, s mindkétszer vereséget szenvedett.
1. forduló:
Szovjetunió-Magyarország 3-1 (3-0)
----------------------------------
Moszkva, 1958. szeptember 28.
Magyarország-Szovjetunió 0-1 (0-0)
----------------------------------
Budapest, 1959. szeptember 27.
A negyeddöntő nem volt mentes a politikai feszültségtől, mert Franco diktátor nem engedte, hogy a spanyolok pályára lépjenek a szovjetek ellen. A franciaországi elődöntőbe végül a rendező ország csapata mellett három kelet-európai válogatott került.
elődöntő:
Jugoszlávia-Franciaország 5-4 (1-2)
-----------------------------------
Párizs, 1960. július 6., 26 ezer néző
gólszerzők: Galic (11.), Zanetic (55.), Knez (75.), Jerkovic (77., 78.), illetve Vincent (2.), Heutte (43., 52.), Wisnieski (52.)
Szovjetunió-Csehszlovákia 3-0 (1-0)
-----------------------------------
Marseille, 1960. július 6., 23 ezer néző
gólszerzők: Ivanov (35., 58.), Ponyegyelnyik (64.)
a 3. helyért:
Csehszlovákia-Franciaország 2-0 (0-0)
-------------------------------------
Marseille, 1960. július 9., 9500 néző
gólszerzők: Pavlovic (58.), Bubnik (88.)
DÖNTŐ:
Szovjetunió-Jugoszlávia 2-1 (0-1, 1-1, 1-1)
-------------------------------------------
Párizs, 1960. július 10., 17 966 néző
gólszerzők: Metreveli (49.), Ponyegyelnyik (113.), illetve Galic (41.)
Szovjetunió: Jasin - Csoheli, Maszljonkin, Krutyikov - Vojnov, Netto - Metreveli, Ivanov, Ponyegyelnyik, Bubukin, Meszhi
Jugoszlávia: Vidinic - Djurkovic, Juszufi, Zanetic - Miladinovic, Perusic - Sekularac, Jerkovic, Galic, Matus, Kostic
- MTI -