MVSC: Néhány millióból újraépítik kerékpáros szakosztályukat és sikerekre vágynak

Miskolc - A Miskolci VSC-nél ismét felkarolják a bringásokat: a napokban megtartják alakuló ülésüket.

A zöld-fehérek országúti szakága egykor meghatározó szerepet játszott a sportágban, melynek olimpikonokat is adott. Aztán voltak nehezebb éveik, majd eljutottak a „tetszhalál” állapotáig, most éppen a szüneteltetésnél tartanak, de már nem sokáig.

A hagyományokra építenek

– A régi szép idők egyszerűen köteleznek – mondta Somogyi József, a megyei kerékpáros szövetség hajdani elnöke, volt kerékpáros és szakosztályvezető, aki napjainkban a Digép Ipari Park Kft. ügyvezető igazgatójaként dolgozik. – Régi motoros vagyok ebben a műfajban, így jól emlékszem például Gérára és Csathóra, hogy csak két kiválóságot említsek. A kerékpár és szinte minden szakága manapság nagyon népszerű Magyarországon és szűkebb pátriánkban is, ezért szó szerint régóta fájt már nekem, hogy az MVSC-nek ugyan papíron létezik ilyen különítménye, amely azonban még sincs rajta a palettán. Ezért merült fel bennem, hogy a piramist újra kell építeni: ennek jegyében bekopogtam az MVSC-hez, ahol bólintottak, vagyis igent kaptam, hivatalosan megbíztak az előkészületek elvégzésével.

Somogyi József elmondása szerint pénzt nem kért, ahogyan fogalmazott: az anyagiakat összeszedi, a tárgyi feltételeket előteremti.

– A magánszférára alapozok – folytatta a szenior versenyeken még most is rendszeresen rajthoz álló sportember. – Az MVSC-nek csupán a nevére és a „helyére” tartok igényt. Kizárólag az országúti szakágban gondolkodom és ugyanerre az álláspontra helyezkedtek leendő alapító társaim, akik segítenek nekem a szervezésben. Egyébként úgy kalkulálok, hogy nem lesz nehéz dolgom, ugyanis „csellengők” bőven vannak: sokan manapság is bringáznak, hobbiból, magánzóként versenyeznek, ők örülni fognak, hogy egyesületi hátteret kapnak. Itt jegyzem meg, hogy visszafelé nem tekintek, a múlttal nem foglalkozom, senkitől nem veszek el semmit, építkezni akarok és jövőképet kívánok nyújtani a kerékpározással kacérkodó fiataloknak.

A szakosztály újjáalakítását Somogyi József a hét végére tervezi, de ha minden kötél szakad, akkor is „összeállnak” még az esztendő utolsó napjaiban.

Kockázat is van

– Igencsak otthon vagyok ebben a szakmában – szögezte le Somogyi József. – Úgy fest a dolog, hogy a nevet az MVSC adja, a szakosztály pedig saját magának biztosítja a versenyeztetést. A sportolók úgy, ahogyan most is, a saját kerékpárjaikat használják majd, az ugyanis a jövő zenéje, hogy eljutunk-e oda, hogy gépeket vásároljunk nekik. Komoly múlttal rendelkezünk, így aligha fogunk edzőt vagy edzőket alkalmazni, inkább egymást oktatjuk majd. Terveink szerint egyelőre én leszek a mindenes: a pénzszerző, a vezető, a szakmai irányító, sőt a szállításba is besegítek majd. Indulásként tíz-tizenöt sportolóra számítok, aztán a régiek közül nyilván találok olyan személyeket, akik mellém állnak, támogatni fognak céljaim megvalósításában. Azt elismerem, hogy mindebben kockázat is van, elképzelésem végső soron magában hordozza a bukás lehetőségét, erre mégsem számítok.

- Kolodzey Tamás -

Egy kis matematika

Ahhoz, hogy az MVSC kerékpárosai ismét hallassanak magukról, legkevesebb három-öt millió forintra van szükségük.

– A versenyeken való részvétel jelentős költséggel jár – kezdte kalkulációját Somogyi József. – A sportolók és a kerékpárok szállítása tízezrekbe kerül, és ugyanezt mondhatom a szállásról és az étkezésről, továbbá van még nevezési díj is. Jómagam mint magánzó az idén tizennyolc eseményen indultam, ebből kiindulva remélem, hogy jövőre tucatnyi viadalra jutunk majd el. Amennyiben anyagilag teljesen sínre kerülünk, akkor alkatrészek és gumitömlők vásárlásával segíthetjük tagjainkat. Ezek sem olcsó dolgok, hogy a vadonatúj kerékpárokat már ne is említsem. Egy kiváló márkájú „drótszamár” félmillió forintnál kezdődik. Mivel maga a váz szinte elnyűhetetlen, és ezzel majd’ minden leendő tagunk rendelkezik, ezért esetünkben a hozzá való kellékek beszerzésével kalkulálunk.