Vidéki bajnokok

A labdás csapatjátékok közül a legizgalmasabbak azok, amelyekben a bajnoki címről rájátszás határoz. Nem véletlen, hogy ma az ország sportszerető fele már a Tisza partjára figyel, ugyanis itt rendezik a futball után itthon legnépszerűbb sportág fináléját, Szegeden dől el, hogy ki hódítja el férfikézilabdában a bajnoki trófeát, a házigazdák vagy a Telekom Veszprém.

És nemcsak azért, mert nem volt még play off, hanem mert minden, így a sport is fővárosközpontú volt. Ezalól – induláskor – éppen a vízilabda jelentett kivételt, de csupán az első két évben, amikor a Balaton UE nyert. A következő vidéki diadalra, a szolnokiak sikerére, éppen fél évszázadot kellett várni. Hosszabb-rövidebb időszakoktól eltekintve ma is elmondható, férfipólóban a budapesti hegemónia érvényesül. Hasonló múltja volt a női és a férfikosárlabdának is. Igaz, ma már évtizedek óta nem nyert fővárosi csapat ebben a sportágban. A röplabdában vegyesebb a kép. Bár a fiúknál az első kecskeméti diadalt követően, 1991-től 2019-ig csak vidéki alakulat állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára, a bajnoki trón mégis meglehetősen ingatag. A jégkorong, ha nem is labdás játék, sokáig vívtak benne bajnoki döntőt, az első vidéki arany az akkor Székesfehérvári Volánként szereplő gárda nevéhez fűződött.

És mi van a focival? Labdarúgásunk rákfenéje volt a túlzott főváros-centrikusság. Az első vidéki bajnoki címet 1943–44-ben a Nagyvárad nyerte, mivel a II. világháború határváltozásai miatt a magyar élvonalban léphetett pályára. Aztán 1963 őszén a Győri ETO győzött, majd 20 év után ismét nyert a Győr. Sőt, a következő esztendőben megvédte címét. A 2000-es évek derekától Debrecen vette át a legsikeresebb vidéki együttes címét, a 2009–10-es szezon volt az első olyan a történelemben, amelyben nem végzett budapesti alakulat a dobogón. Erre 109 évet kellett várni.

Visszatérve a mai kézilabda döntőre, a vidéki áttörést ebben a sportágban a Tatabányai Bányász érte el, amikor ’69-ben első nem budapestiként kupát nyert, öt évvel később pedig az első bajnoki címet is a Bányász szerezte meg a vidéknek. Az úttörő tatabányaiakat aztán a szegediek és a veszprémiek követték. S ma már ők az élvonal egyed­uralkodói – némi képzavarral élve – ketten. Azaz ma biztosan vidéki csapat játékosainak a nyakába akasztják az aranyérmet.