Csalók gyűjtenek pénzt Nyíregyházán?

Nehéz eldönteni, kiben bízhatunk. Kik kéregetnek, és mire gyűjtenek? Mennyire vagyunk hiszékenyek? Hogy szűrhetjük ki a csalót? Utánajártunk!

Könnyen átverés áldozatai lehetünk, ha pusztán szimpátia vezérel minket adományozáskor. Sok esetben ugyanis nem firtatják az emberek, hogy valaki tényleges szervezetnek gyűjt pénzt, vagy sem. Ha az önmagát karitatív adománygyűjtőnek kiadó személy szimpatikus, megnyerő modorú és megbízhatónak látszik, akkor az emberben akarva-akaratlanul felötlik a gondolat, hogy biztos arra költi majd a pénzt, amire kéri, anélkül, hogy megbizonyosodna arról, hogy nem csalóval van dolga. Azonban ne legyünk túl hiszékenyek!

Két tipikus eset van, amikor pénzt kérnek tőlünk. Az egyik a hajléktalanok kéregetése a piros lámpánál vagy az utcán. Ilyenkor a legtöbb esetben odaadjuk az aprót kérdezés nélkül, hiszen egyértelmű számunkra milyen célt szolgálunk vele. Azonban, ha valaki mappával a kezében szólít le minket az utcán, vagy csenget be ajtónkon, akkor minden esetben kérdezzük meg, milyen célt szolgál vele, kérjük el megbízólevelét, önkéntes igazolványát és fontos, hogy személyigazolványával tudja bizonyítani, hogy ezeknek a papíroknak valóban ő a tulajdonosa.

Nehéz kiszűrni a csalókat

A mai modern digitális technika segítségével könnyen készíthető bármiféle igazolvány. Ezért is nehéz kiszűrni a csalókat.

Szarkáné Kövi Márta a Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének igazgatónője szerint, ha valakinek van egy olyan hivatalos, sorszámmal ellátott önkéntes igazolványa, amit a szervezet vezetője állított ki, rajta a bélyegzővel valamint meghatározott céllal és időtartammal, akkor el kell hinnünk, hogy valóban adományt gyűjt.

„Egy módon védhetjük ki, hogy becsapjanak minket: ha a házról-házra járó gyűjtőknek nem adunk. Kérjük el a szervezete nevét vagy címét, kérjünk csekket és a számlaszámnak nézzünk utána, így van időnk eldönteni, hogy akarunk-e adományozni, vagy sem – majd hozzátette – egy csaló számára jó nevű szervezet nevében gyűjteni kockázatos, de biztos siker lehet, ha nem bukik le. Legutóbb Örökösföldön egy férfi a Vöröskereszt nevében gyűjtött pénzt, ami rendkívüli bosszúságot okozott, amiről úgy szereztünk tudomást, hogy egy lakos telefonált nekünk. Ehhez hasonló esetekben mindenképp érdemes felhívni a szervezetet és megtudakolni valóban szerveztek-e gyűjtést. Bár kiemelném, hogy a Vöröskereszt sosem kopogtat az ajtón adományért.”

Levélben kapott csekkek

Vannak civil szervezetek, akik postán küldenek levelet és csekket, így a számlaszám által meg tudunk bizonyosodni arról, hogy kihez és milyen célra kerül a felajánlott összegünk. Ugyanis bárki, aki pénzt ajánl fel karitatív célra később számon kérheti, hogy valóban oda jutott-e az összeg, ahová azt szánta. Manapság azonban már sajnos akárki létrehozhat egy civil szervezetet, sőt olyan is előfordult már, hogy úgy gyűjtöttek beteg gyerek nevében pénzt, hogy valójában csak csali volt az egész.

Kevés a hiszékeny ember – becsületesek járnak pórul

A hamis szándékkal vezérelt kéregetők miatt a becsületes adománygyűjtőkben sem bízunk meg. Körkérdésben mértük fel a nyíregyházi járókelők közül ki, milyen szempontok alapján dönt, ha pénzösszeg reményében leszólítják az utcán vagy csengetnek be ajtajukon. A legtöbben csekket kérnek, vagy egyszerűen továbbállnak. Viszont találkoztunk olyan megkérdezett járókelővel is, aki nem szeretné, ha becsapná valaki, mégis adott már korábban utcán kérőnek.

Igazából tehát nincs recept. Azon túl, hogy elkérjük a papírokat, legjobb, amit tehetünk, hogy személyesen felkeresünk egy szervezetet, így annyit és arra a célra adunk, amire szeretnék, ezáltal biztos nem őrlődünk azon később, hogy vajon megrövidítettek minket, vagy sem.

Kapcsolódó cikkek:

• Postánkból: Meggyógyult a fehér botos bácsi? 
• Olvasónk írja: Trükkös koldusok Nyíregyházán
• Hitelesebb „munkaeszköz”

- K.A.-