Az átalakulások, a képzések és az előkészületek éve volt

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A katasztrófavédelem életében számos változást hozott 2012, melyet Csepely Zsigmond tű. ezredes, a Szabolcs Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az átalakulások mellett a képzések és az előkészületek évének is nevez.– Melyek voltak a tavalyi év legnagyobb feladatai?

– Az egyik legnagyobb munkát az jelentette, hogy átvettük az önkormányzati tűzoltóságok vagyontárgyait, illetve embereit, de mivel a helyhatóságok konstruktívan álltak az átadás-átvételhez, a megyében ez nem okozott gondot. Ezzel az állomány a korábbi hatvanról ötszázra bővült, a személyi változás pedig infrastrukturális bővülést is eredményezett: kialakítottunk négy katasztrófavédelmi kirendeltséget – Nyíregyházán, Fehérgyarmaton, Kisvárdán és Mátészalkán, egy tűzoltó őrsöt Záhonyban, de katasztrófavédelmi őrsöt januárban is avattunk – Fehérgyarmaton és Baktalórántházán. Újra megkötöttük a korábbi együttműködési megállapodásainkat a tűzoltó egyesületekkel, a legeredményesebbek ezek közül felszerelésekhez is hozzájutottak. A vonulásaink száma nem változott a korábbi évekhez képest – 6000 körül volt –, ami módosult, az a megoszlás. Korábban ugyanis műszaki mentésekből volt több, ám ahogy 2011-ben, úgy az elmúlt évben is emelkedett a tűzesetek aránya a vonulásokon belül. Ez nemcsak Szabolcs megyei sajátosság, az országos adatok is hasonló tendenciáról árulkodnak.

– A polgári védelem területén is hatalmas változásokat eredményezett az elmúlt év. Miért volt szükség a módosításokra?

– Elkészült egy új katasztrófavédelmi besorolás, mely a településeket veszélyességi szempontból kategóriákba osztja, ez az elmúlt évek adatai alapján a korábbinál sokkal pontosabb képet mutat a téren, hogy az ár- és belvizek, a jég vagy a szél okozta károk milyen mértékben sújtják az adott települést. Mindez együtt járt a polgári védelmi alegységek átalakításával, illetve azzal, hogy meg kellett határoznunk, hogy az állampolgárok közül kit kell csak nevesíteni, illetve kit kell képzésben is részesíteni – Szabolcs megyében utóbbi 4800 embert érintett. Prevenciós munkát is végeztünk: kollégáim végigjárták a településeket és ellenőrizték a vízelvezető árkokat, illetve a veszélyes fasorokat. A megyei katasztrófavédelem tavalyi évének egyik jelentős dátuma volt március 3., amikor 2200-an tettek polgárvédelmi esküt, és amikor megalakult az új területi védelmi rendeltetésű polgári védelmi szervezet, a Nyír Mentőcsoport, mely később több modulban is megszerezte a nemzetközi közepes minősítést, ami révén több forráshoz juthatnak.

– Új hatásköröket is kapott a katasztrófavédelem. Melyek ezek?

– Az iparbiztonság terén a katasztrófavédelem supervizori hatósági hatáskört kapott, aminek a veszélyes üzemek, illetve a veszélyes anyagok szállításának a felügyeletében van kiemelt szerepe, hiszen összehangolhatja az egyes hatóságok munkáját. Minden érintett üzemet ellenőrzünk és káreset-elhárítási terv készítésére köteleztük őket, hogy egy esetleges káresemény bekövetkeztekor a mentés és a kárenyhítés a lehető leghatékonyabb legyen.

– A 2013-as esztendő is tartogat új feladatokat?

– Tavaly létrejött a megyei műveletirányítási csoport: a 105-ös szám náluk csörög, és az egységek helyét, felszereltségét, állapotát figyelembevevő szoftver mutatja meg, honnan indulva lesz a leghatékonyabb a mentés. Az idei év egyik legnagyobb feladata ugyanezt a rendszert a kialakítani a 112-es hívószámra is. Emellett két új feladatunk is lesz. Az egyik a kéményseprő tevékenység felügyelete, aminek a célja a szén-monoxid mérgezések számának csökkentése, a másik pedig a kritikus létfontosságú rendszerelemek beazonosítása. Utóbbira azért van szükség, hogy a mindennapi életünket befolyásoló rendszerek – legyen szó energia- vagy áramellátásról, banki informatikai rendszerről – leállása esetén minél rövidebb időn belül elhárítható legyen a hiba.