Nem mennek tudásért a szomszédba

Nyíregyháza - A Nyíregyházi Főiskola jövőjével kapcsolatban az elmúlt időszakban egymásnak teljesen ellentmondó információk is napvilágot láttak, éppen ezért volt jó volt hallgatni Prof. dr. habil. Simon Lászlót akkor, amikor az általa vezetett, a Műszaki és Mezőgazdasági Karon található Tájgazdálkodási és Vidékfejlesztési Tanszék jelenéről és jövőjéről beszélt szerkesztőségünk vendégeként.

A helyben megszerzett ismereteket helyben célszerű hasznosítani

– A főiskola stabil, a kormányzati szándék megerősítette a létjogosultságát – közölte, majd kitért arra is, hogy az állami keretszámok eltűnésével bárki bekerülhet az alapszakokra azok közül, akik elérik a 240 pontot, a legjobbak pedig államilag támogatott képzésben részesülhetnek.

– Ebben az évben a hozzánk jelentkezőknek igen nagy az esélyük arra, hogy tandíj megfizetése nélkül tanulhassanak! – Karunk elkötelezett abban, hogy olyan gyakorlati képzést adjunk a hallgatóinknak, amelyet helyben, régiónkban hasznosíthatnak. Nagy öröm, hogy a mezőgazdasági mérnök szakon végzett diákok kétharmada tovább kamatoztatja tudását a családi gazdaságban.

Specifikus tudás

– Ugyanazt a képzést adjuk, amit az ország bármely hasonló intézménye vagy tanszéke, sőt, a régió természeti adottságaihoz maximálisan idomuló specifikus tudást adunk a fiataloknak – kapcsolódik be a beszélgetésbe dr. Vágvölgyi Sándor, az Agrártudományi Tanszék vezetője, aki részletesen beszámolt arról a folyamatban lévő alkalmazott kutatásról, melyet az Európai Unió is támogat.

– Romániával összefogva keressük azokat a tájfajtákat, amelyek a vidékfejlesztés és a falusi turizmus számára is fontosak lehetnek a jövőben. Ehhez kapcsolódnak a karon folytatott élelmiszer-technológiai és élelmiszer-gépészeti kutatási-fejlesztési tevékenységek is, különös tekintettel az egészséges és funkcionális táplálékok előállítására.

A Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Karán szeptembertől egy újfajta képzés is beindul. – Olyan gyakorlatorientált, négy féléves felsőoktatási szakképzéseket indítunk mezőgazdasági mérnök, illetve mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök területen, amelyre már 200 ponttal be lehet kerülni. Ennek elvégzése felsőfokú oklevelet ad, kilencven kreditet pedig akár tovább is lehet vinni a BSc képzésünkbe – veszi át újra a szót Simon László.

Garancia a szakmaiságra

Azt, hogy a szakemberek nem a levegőbe beszélnek, mi sem bizonyítja jobban, hogy 2011-ben négy alapszakukat (gépészmérnök, közlekedésmérnök, mezőgazdasági mérnök, valamint mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnök) is öt évre akkreditálták. Az oktatók képzettsége is garancia az szakmaiságra: a tanárok háromnegyede doktori fokozattal rendelkezik.

– Olyan infrastruktúrával, tangazdasággal, gépparkkal rendelkezünk, amik láttán a nyugatról hozzánk érkező kollégák szeme is kikerekedik. Nem kell ahhoz elmenni a megyéből, hogy az ember hasznos ismereteket sajátítson el. Sőt! A nálunk szerzett tudást helyben, biológiai értelemben vett tiszta talajon lehet hasznosítani úgy, hogy közben még helyi termékeket is állítunk elő – közölte dr. Szabó Béla, a főiskola tangazdaságának vezetője.

Prof. dr. habil. Kerekes Benedek dékán-helyettestől megtudtuk: a karon a műszaki képzés színvonala sem marad el a mezőgazdaságitól, hiszen a gépészmérnöki, a közlekedésmérnöki szakokon az ipar számára is hasznos tudással rendelkező hallgatókat bocsát ki a főiskolánk – közölte a Jármű- és Mezőgazdasági Géptani Tanszék vezetője. Emellett négy éve a karhoz tartozik a fizika alapszak is, a fizika mestertanári és a gépészmérnök-tanári mesterszakkal együtt.

Alapszakok és felvételi irányszámok a Műszaki és Mezőgazdasági Karton:

Gépészmérnök: 80 nappali, 30 levelező

Közlekedésmérnök: 90 nappali, 40 levelező

Mezőgazdasági mérnök: 35 nappali, 35 levelező

Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnök: 35 nappali, 20 levelező

Felsőoktatási szakképzések: 15 nappali, 10 levelező mindkét szakon