A jövőt építi a foglalkoztatási tanács Tiszaújvárosban

Tiszaújváros - Szakember-utánpótlás egy kicsit más szemmel. Interjú Kenyeres Tamással, a Tiszaújvárosi Foglalkoztatási Tanács elnökével.

Tiszaújvárosban működik egy civil szerveződés, a Tiszaújvárosi Foglalkoztatási Tanács, amely a térségi munkaerőpiacon működő szervezetek munkáját önkéntes alapon koordinálja. Erről beszélgettünk Kenyeres Tamás alelnökkel, aki egyben az Inno-Comp Equtiy Kft. ügyvezetője és a VOSZ ­B.-A.-Z. megyei társelnöke.

Mikor alakult a tanács, és milyen céllal?

A tanácsot a 2000-es évek elején alapították, hogy a munkáltatók, a munkavállalók érdekvédelmi szervezete és a városvezetők közösen oldják meg a munkaerőpiacon felmerülő problémákat. Akkor még a munkanélküliség sújtotta a térséget, és az elbocsájtott, dolgozni akaró embereket kellett munkalehetőséghez juttatni. Ez a cél annyiban módosult az elmúlt évekhez képest, hogy a szakképzett, dolgozni akaró munkaerőhiányt kell valamilyen módon az érintettek bevonásával enyhíteni. A tanács munkájában aktívan vesz részt a Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, a BOKIK, a Brassai Sámuel Szakgimnázium és Szakközépiskola, a Szerencsi Szakképzési Centrum képviselője, valamint több vállalkozás ügyvezetője és HR-vezetője.

Mit tud tenni a tanács ez ügyben?

Ahhoz, hogy a jövőbeli tennivalónkat meghatározhassuk, ismernünk kell a probléma gyökerét. Ezért célszerű a munkaerőpiacon elkövetett hibákat beazonosítani. A rendszerváltás után elegendő szakképzett munkaerővel rendelkeztünk, de a hatékonyságjavulás miatt általános volt a létszámleépítés, a 2000-es években a szakképzett magyar munkaerő – kellő anyagi megbecsülés hiányában – külföldön keresett munkalehetőséget. A pénzügyi válságot követően a magyar gazdaságban elindult a gazdasági fejlődés, a beruházások képzett szakembereket igényeltek, a beruházások súlypontja Nyugat-Magyarország volt. Emiatt a Kelet-Magyarországon található szakképzett munkaerő elvándorolt. Mindenki előtt ismert, hogy a MOL és a BorsodChem milyen nagy értékű beruházásokat valósít meg. A nyár legjelentősebb gazdasági híre volt, hogy a BMW Debrecenben épít gyárat. És ezek csak a kiemelt beruházások, ezenfelül a közepes méretű vállalkozások is komoly fejlesztéseket folytatnak. Tehát problémának tartom, hogy a magyar közpénzen tanított szakemberek nem Magyarországon teremtenek értéket. Probléma a nagyberuházások súlyponti eltolódása. Bár a MOL-beruházással, a Mercedes és a BMW gyárral és a kapcsolódó beszállítói körrel javul Kelet-Magyarország helyzete. Továbbá komoly problémának tartom a képzett szakember-utánpótlást, ami miatt a tanács megfogalmazott egy cselekvés programot.

Mit tartalmaz ez a program?

Az első lépés az volt, hogy felmértük a megyei TOP 100 tiszaújvárosi vállalkozás között lévő 10 legnagyobb vállalkozásnak a szakember igényét (kivétel a MOL és JABIL, ezekkel a vállalkozásokkal nagyságrendileg nagyobb adatokat kaptunk volna, de velük is számolnunk kell). A megkérdezett vállalkozások 88 milliárd forint bevételt és 13 milliárd forint hozzáadott értéket értek el 1491 fő foglalkoztatása mellett. Ha figyelembe vesszük a két legnagyobb foglalkoztatót is, akkor ezek a számok 829 milliárd forint bevételre, 184 milliárd forint hozzáadott értékre és 6254 fő foglalkoztatottra emelkednek. A megkérdezett vállalkozások a következő öt évben 325 fő szakképzett munkavállalót tudnának felvenni, plusz a MOL és JABIL igénye. Gépész, villanyszerelő, műanyag-feldolgozó, vegyipari gépész és vegyésztechnikus szakterületen. Ezt a munkát júliusban fejeztük be, majd tájékoztattuk a szakképzési centrumot, a város vezetését és a kamarát. Az eredményekről a tiszaújvárosi Brassai Sámuel Szakgimnázium és Szakközépiskolát levélben tájékoztattuk, és kértük, hogy működjön együtt a civil kezdeményezéssel, hogy megnyugtató megoldást találjunk a közeledő krízishelyzetre. A második lépés a szakképzési lehetőségekről szóló tájékoztatás volt. A következő ülésünkön a BOKIK munkatársa adott részletes tájékoztatást a duális képzésben rejlő lehetőségekről. A tájékoztató után egy vita alakult ki, melyen egyrészt a Brassai válaszát értékelték a megjelentek, másrészt rávilágítottak arra is, hogy a szakképzés hatással van a demográfiára és a jövőbeli beruházásokra. Miért? A vállalkozások rendelkeznek megvalósítandó ötlettel, új termékkel, piaci lehetőségekkel és anyagi erőforrással. Egy valamiben állnak szűkösen – ez pedig a munkaerő. Ha nem tudják a gépeket szakképzett munkaerővel működtetni, akkor a tulajdonos a következő nagy beruházást máshol valósítja meg. Ez persze fikció, de igen valószínű! A beruházások csökkenése hatással lesz a lakosságra és a lakosság összetételére. Az aktív korú lakosok száma jelentősen csökkent az elmúlt húsz évben. A lakosság elöregedésének következménye, hogy megváltozik a polgármesteri hivatal feladata. Stagnáló vagy csökkenő iparűzésiadó-bevétel mellett növekedni fog a szociális ellátásra költendő pénz. Csökken a pénzforrás és növekszik a kiadás, ugyanakkor csökken a város növekedési potenciálja. A harmadik lépés a szakképzés toborzási tevékenységének a segítése. Ez a folyamatban lévő pályaorientációs üzemlátogatásokkal kezdődik, a Brassai által tavasszal szervezendő szakmák éjszakája programmal folytatódna és egy új elemmel egészülne ki, ez pedig a SZAK-MA tábor. A negyedik lépés a diákok és a cégek virtuális összekapcsolása a közösségi média segítségével. A diákok megismerhetik az üzemlátogatás során a jövőbeli munkahelyüket, a szakmák éjszakáján megismerhetik a jövőbeli foglalkozásukat – nekünk az a dolgunk, hogy ezt a tudást összekapcsoljuk. Meg kell ismertetnünk a cégeket a régióban élőkkel olyan szinten, amennyire a munkaerő-utánpótlás indokolja. Azt is meg kell mutatnunk, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is lehet magas színvonalon dolgozni és magyarországi viszonylatban jól keresni. A feladatok közül az első kettőt befejeztük, a harmadik folyamatban, és a negyediket is elkezdtük. Az első évben vagyunk, kitartással és összefogással eredményeket érhetünk el. Mi mindenkivel összefogunk, aki egyetért a céljainkkal és hajlandó azt erkölcsileg, tudásával vagy anyagilag támogatni.

Hogyan tovább, mik a következő programok?

A tanács egy tájékoztatást tervez adni a térség polgármestereinek és az általános iskolák igazgatóinak az üzemlátogatásokon szerzett tapasztalatokról. Érdekel a településvezetők véleménye a szakképzés demográfiai hatásáról, az iskolaigazgatók álláspontja arról, hogyan lehetne a szakképzésbe több gyereket bevonni. Ezek után lesz elég anyagunk és ismeretünk ahhoz, hogy a térségi szakember-utánpótlás helyzetéről tájékoztassuk a megye vezetőit, az országgyűlési képviselőnket egy szakképzési fórum keretében. Megfogalmazzuk kérésünket azért, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági potenciálja megmaradjon, és növekedése biztosított legyen a szakember-utánpótlás területén is.

- ÉM-összefoglaló -