Ünnepelték a kaptárköveket

Harmadik alkalommal rendezte meg szombaton Szomolya önkormányzata, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Kaptárkő Egyesület a Kaptárkő Napot. A kirakodóvásárral, fellépőkkel tarkított napon a fő attrakció az új tanösvény bemutatása volt, amelynek köszönhetően jobban megismerhetők, megóvhatók a hungarikumok közé tartozó szomolyai kaptárkövek.

Szakvezetett túrákat, bemutatókat, ismeretterjesztő rendezvényeket is szervezünk.

Az érték megőrzése

A délelőtti megnyitón Guczi István polgármester beszélt a település értékeiről, a kőkultúráról, a pincékről, a helyi kőfaragókról, valamint alkotásaikról, illetve az innen elvitt kövekből készült építményekről, például a hortobágyi Kilenclyukú hídról. Szintén híres a falu a cseresznyéjéről, mostanában pedig a boráról is.

Németh Adrienn Nóra, az Agrárminisztérium főosztályvezetője köszöntőjében a kulturális örökség megőrzésének – legyen szó tájról, hagyományról – fontosságát hangsúlyozta.

Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője felidézte, hogyan lettek védettek és hungarikumok a kaptárkövek, illetve a kőkultúra. Felelevenítette a korábbi Kaptárkő Napok eseményeit is, s azt is, hogy két évvel ezelőtt a térség települései kezdeményezték, hogy létrejöjjön a Bükk-vidék Geopark, s ennek szakmai anyagát az igazgatóság dolgozza ki.

Ennek része a Kaptár-réti kaptárkövek bemutathatóságának fejlesztése. Egyebek közt fém járólapok segítségével tették megközelíthetővé és körüljárhatóvá a sziklákat, kiirtották környezetükben a nem őshonos növényeket. Elvégezték a sziklák lézer­szkennelését is. Az európai uniós támogatásból finanszírozott projekt részeként Cserépváralján és Egerben is végeztek munkákat a kaptárköveknél.

Havasi Norbert, a Kaptárkő Egyesület elnöke kifejtette, szervezetük azt a célt tűzte maga elé, hogy a kaptárköveket védjék, illetve megismertessék a közönséggel. A bükkaljai kaptárkövek világszinten is jelentős értéknek, érdekes dolognak számítanak. Szakvezetett túrákat, bemutatókat, ismeretterjesztő rendezvényeket is szerveznek.

Baráz Csaba, a BNPI osztályvezetője tartott ismeretterjesztő előadást a 2016 óta hungarikum címmel büszkélkedő kaptárkövekről és a bükkaljai kőkultúráról. Mint mondta, ezek különlegessége, hogy természeti képződmények, amelyek az emberi beavatkozás nyomait is magukon viselik. Beletartoznak a kőfejtők, a kőfaragás, a sziklahelyiségek a lakásoktól a bújókon és a pincéken át a kőhodályokig és az őskori faragott sziklákig.

Díjátadó, kiállítás…

Ezt követte az ez alkalomra meghirdetett gyermekrajz- és szelfipályázat díjátadója, tíz, zömmel környékbeli iskolából ötven, különböző képzőművészeti technikával készült mű érkezett a meghirdetett versenyre. A megosztott első díjat Bencsik Dorottya, valamint Lázár Eszter nyerték, második Lóczi Virág, harmadik Kis Kamilla alkotása lett.

Ugyancsak a művelődési házban nyílt meg Kövecses Zsolt fotókiállítása is, képein a bükkaljai kőkultúra értékei jelentek meg, s nem csupán a Szomolyán találhatókat mutatta be, hanem a más településeken föllelhetőket is.

A rendezvény résztvevői a Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Területen birtokba vehették az idén elkészült tanösvényt – egész nap szafaribusszal vitték ki a látogatókat a kaptárkövekhez –, melyet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság alakított ki a taposási erózió csökkentése, a fülkés sziklák védelme és a látogathatóság feltételeinek javítása érdekében. Ezt a helyszínt választotta Szomolya önkormányzata is a kaptárkövek himnuszának ősbemutatójára, az alkotás Varga Miklós és Németh „Nyiba” Sándor előadásában hangzott el.