Három centrum, új igazgatókkal

Új főigazgatók állnak a megyénkbeli szakképzési centrumok élén. Azt nem tudni, hogy az eddigiek szakmai pályázata miért nem felelt meg, csak az biztos, hogy a fenntartó szakminisztérium az ország minden szakképzési centrumának főigazgatói állását megpályáztatta.

A Miskolci Szakképzési Centrumban Tátrai István Józsefet Molnár Péter váltotta a főigazgatói székben. Utóbbi eddig az MSZC Andrássy Gyula Gépipari Szakgimnáziumának az igazgatója volt, emellett miskolci önkormányzati képviselő (Fidesz–KDNP). Most tulajdonképpen ketten helyet cseréltek, mert Tátrai István az Andrássy megbízott igazgatója lett.

Az Ózdi Szakképzési Centrumban Tuza Ottó az új főigazgató, ő korábban az Ózdi József Attila Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium intézményvezetője volt, és Tóth Bélát váltotta a centrum élén. A Szerencsi Szakképzési Centrum korábbi főigazgatójának, Kovács Enikőnek a helyét pedig Bukta Márta vette át, aki a Szerencsi SZC Tiszaújvárosi Brassai Sámuel Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája igazgatóhelyettese volt. Arról korábban írtunk, hogy a szakképzési centrumok élére kancellárokat neveztek ki. Miskolcra Kiss Gábort, a megyeszékhely korábbi alpolgármesterét, Ózdra Bánné dr. Gál Boglárkát, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnökét, Szerencsre pedig Rubi Zsoltnét. Azóta tehát a szakképzési centrumoknak tulajdonképpen két vezetőjük van, az egyetemekhez hasonlóan.

Indoklás nélkül

A vezetőváltások okát kutatva elsőként Tátrai Istvánt kérdeztük, aki lapunknak elmondta: a kancellárok kinevezését követően az ország minden szakképzési centrumában kiírták a főigazgatói pályázatot. Miskolcon például több pályázó is volt, a fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium bírálta el a beérkezett szakmai pályázatokat, és döntött az új vezetők személyéről. Indoklást nem kaptak a főigazgatói poszt várományosai, Tátrai Istvánhoz is csak annyi reagálás érkezett, hogy nem az ő pályázatát fogadták el, hanem egy másik személyét.

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke az üggyel kapcsolatban kifejtette: arról nincs tudomása, hogy a minisztérium miért épp azokat a személyeket választotta a szakképzési centrumok élére, akik végül kinevezést kaptak, de az tény, hogy a centrumok nagy változáson mentek keresztül ebben az évben, hiszen kancellári rendszerbe szerveződtek. Ez azt is jelenti, hogy bár feladatmegosztás van a két vezető között, de a kancellár a fő hatalom, hiszen az erőforrásokkal ő rendelkezik.

– Ebből adódóan úgy gondolom, hogy a főigazgatók választásakor a kancellárok befolyása érvényesülhetett. Ez persze csak feltételezés, de induljunk ki Miskolcból! Molnár Péter régóta politikai és városvezetési kapcsolatban áll Kiss Gábor kancellárral. Régóta ismerik egymást, megvan közöttük az a bizalmi viszony, amire szükség van. Úgy hiszem, a kancellárok valamilyen szinten beleszóltak abba, hogy kivel akarnak együtt dolgozni mint főigazgatóval – fogalmazott Szűcs Tamás.

Nem javasolt

Kiss Gábor, a Miskolci Szakképzési Centrum kancellárja azonban ettől a feltételezéstől elhatárolódik. Leszögezte: neki nem kellett javaslatot tennie a főigazgató személyét illetően, a minisztériumban a szakmai program alapján döntöttek. Hozzátette: a főigazgatói pályázatokat tulajdonképpen azért írták ki, mert a szakképzési centrumok több mint felében a korábbi főigazgatók lettek a kancellárok, így az ő helyük üresen maradt. Ezért a minisztériumban az a döntés született, hogy legyen egységes pályázati kiírás.

Kerestük Molnár Pétert is, de ő nem válaszolt a kérdéseinkre.

A háromtagú bizottság javasolta a jelölteket

A főigazgatók cseréjével kapcsolatban a következő kérdéseket küldtük a fenntartó minisztériumnak:

Miért változott a Miskolci, az Ózdi és a Szerencsi Szakképzési Centrum főigazgatójának személye? Az új vezetők kinevezésekor mi volt az elsődleges szempont? Ki tett javaslatot, és személy szerint ki döntött az új vezetők kinevezéséről?

A következő választ kaptuk:

„A szakképzési centrumok 2019. január 1-jétől kancellári rendszerben működnek, ami garanciát jelent a felelős, professzionális és elszámoltatható gazdálkodás megvalósítására. A kancellárok működésének alapvető célja, hogy menedzserszemlélettel támogassák a centrumok főigazgatóit elsődleges feladatuk ellátásában, az intézmények oktatási színvonalának hatékony felügyeletében. Az új rendszerrel tehát megváltoztak a vezetői feladat- és hatáskörök, így indokolt, hogy a legalkalmasabb főigazgatókat pályázat útján válasszák ki. A szakképzésről szóló törvény alapján a kancellári kinevezéseket követően a szakképzésért felelős miniszter nyilvános pályázatot írt ki az összes szakképzési centrum főigazgatói megbízására, amelyre a korábbi főigazgatók is beadhatták jelentkezésüket. Az eljárás során a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vonatkozó szabályai szerint egy háromtagú bizottság hallgatta meg az érvényes pályázatot benyújtó jelölteket, és tett személyi javaslatot a döntéshozó felé. A jogszabályi rendelkezések alapján a vezető megbízásáról az irányító szerv vezetője dönt.”