Egyre többen sütik otthon

Aki azt hiszi, hogy nagy ördöngösség otthon kenyeret sütni, nagyot téved – legalábbis ezt mondták lapunknak azok az általunk megkérdezett személyek, akik már megpróbálták maguknak elkészíteni mindennapi eledelüket. Munkácsi Tünde, lapunk szerkesztőségi koordinátora, Ádám János fotóriporter és Egerszegi Krisztina, az egyik belvárosi egészségbolt munkatársa is azért kezdett otthon kenyeret sütni, mert bár a boltokban rengeteg fajta kenyér kapható, minőségben vagy éppen ízben mégsem találtak ínyükre valót.

– Én élesztővel készítem a kenyeret, és nem használok hozzá speciális gépeket. Teljes kiőrlésű, magos lisztet használok, a tésztát magam gyúrom, formázom, aztán ha megkelt, jénaiban sütöm meg. Az eredmény egy ropogós héjú, ízletes kenyér, ráadásul pontosan tudom, hogy miből készül – mondta Tünde, aki elmondta, munkája mellett azért néha rákényszerül arra, hogy a boltban vásároljon kenyeret, de ilyenkor is a teljes kiőrlésű lisztből készült termékek közül választ.

Ádám János és párja, Judit csak néhány hónapja sütik maguknak a kenyeret. Elsősorban ők is élesztővel dolgoznak, de mellette kísérleteznek már a kovásszal is.

Elsősorban rozsos

– Először az egyik diszkontáruházban láttam meg egy sütőkeveréket, amihez nem kellett, csupán vizet adni. Mivel a konyhában mindketten otthonosan mozgunk, fellelkesültünk és belevágtunk: elkészítettük első kenyerünket, ami igazán finom lett – kezdte munkatársunk.

A sütőkeverék viszont még tartalmazott ilyen-olyan adalékanyagot, ezért a témában jártas ismerőse segítségével talált speciális kenyérlisztet, amivel finomabbnál finomabb kenyerek készülnek otthonukban: elsősorban rozsos termékek, merthogy mindketten azt szeretik. Mint megtudtuk, a kovászos kenyér készítésével is próbálkoznak, egyelőre mérsékelt sikerrel: volt, ami ízletes lett, de olyan is, ami kívül „kemény lett, mint a páncél, belül viszont imitt-amott nyers maradt.” Ennek ellenére mindenkit arra biztat, ha affinitást érez a kenyérkészítéshez, vágjon bele.

– Nyilván ettől nem válok pékké, az egy komoly és nagyon szép szakma. Egy kenyeret megsütni viszont tényleg nem nagy dolog, nagyanyáink is csinálták – tette hozzá Ádám János.

Más, mint a bolti

Egerszegi Krisztina már öthat éve süt otthon kenyeret, így a témában már tapasztaltnak számít: kenyérsütő géppel kezdte, ma viszont már inkább ő is maga gyúrja és sütőben süti kenyerét.

– A gép is szépen dolgozott, viszont a végeredmény nem lett a család kedvence, mint később megtudtam, többek között azért, mert inkább toastkenyér formája volt, a héja sem ropogott. Később ugyan még a géppel dagasztottam, de aztán már jénaiban, a sütőben sütöttem meg a kenyeret – mondta Krisztina.

Fél évvel ezelőtt pedig úgy döntött, kovászt, egészen pontosan rozskovászt készít, és ezzel fog dolgozni. „Nem kell hozzá más, csak liszt és víz, amit rendszeresen »etetni« kell. Az így készült kenyér viszont teljesen más: színre és állagra is különbözik az élesztős társától. A bele sokkal erőteljesebb, »lyukacsosabb«, szellősebb. Megfelelő tárolás mellett ráadásul egy-másfél hétig is eltárolható mindenféle minőségromlás nélkül.”