Ártalmas a túl sok „kütyüzés”

Az autizmussal diagnosztizált 2–3 éves gyerekek 90 százalékának esetében a legfőbb kiváltó ok a túl sok tévénézés vagy a virtuális valóság más formáinak túlzott használata, mutatta ki az Autista Gyerekekért Központ által készített tanulmány.

Egyre többeket érint

Korábban nagy stigma volt az autizmus. A diagnózis leírásában „pervazív fejlődési zavarnak” nevezzük. Kicsit ezzel az új fogalommal – a virtuális autizmussal –, amely bekúszott a köztudatba, oldható a negatív jelző, és jobban a figyelem központjába került a valódi autizmus, mondta Dávid Andrea autizmus-szakértő, szaktanácsadó.

A gyógypedagógus 18 éve foglalkozik autizmussal élő gyerekekkel. A tavaly hazánkban létrejött tíz autizmuscsoport közül az egyik Miskolcon működik, amelynek ő is tagja két kollégájával együtt.

Az utóbbi 20 évben meghússzorozódott a klasszikus autizmussal élő gyerekek száma, ezért nagy szükség van a munkájukra.

A virtuális autizmussal érintett 2–3 éves gyerekek általában bölcsődések, ezért ha a szülők nem is veszik észre, a kisgyermekgondozók jelzik, ha problémát észlelnek. A gyerek ugyanis nem úgy játszik, viselkedik, mint ahogyan kellene ebben a korban. Hogy milyen a jó játék és hogy mennyi időt töltsenek különböző elektromos kütyükkel a kicsik, azt sokszor a szülők nehezen tudják megállapítani. Ez nem betegség, mint ahogyan a klasszikus autizmus sem az, hanem egy állapot, fogalmazott a szakember.

Genetikai és biológiai háttere van, és más faktorok is felelősek a kialakulásáért. A virtuális autizmus ezzel szemben hasonló, de más eredetű és tüneteiben is eltérő állapot. Azokat a kisgyermekeket érinti, akik 4–5 órát ülnek naponta a televízió vagy laptop előtt, illetve tabletet, okostelefont kapnak a kezükbe. Sajnos olyan hat hónapos babáról is tud a gyógy­pedagógus, aki kitartóan nézte az édesanyja telefonján a mesét. Majd, amikor legközelebb is a kezébe került, euforikus boldogságot mutatott. Ez azonban nem szabad, hogy megtévessze a szülőt. A csecsemőnek ez biztosan nem jó. Most már az a generáció kerül szülői szerepbe, amely önmaga is úgy nőtt föl, hogy a számítógép és a laptop használata természetes velejárója az életnek.

Megdöbbentő hasonlóság

Mind a klasszikus, mind a virtuális autizmus esetében a szemkontaktus, a szociális kezdeményezések hiánya, a nyelvi készség megrekedése, a mozgásfejlődésben lévő elmaradás, továbbá a közösségi és szerepjátékok hiánya, ismétlődő, sztereotip mozgások megállapíthatóak. Ha időben elkezdődik a korai fejlesztés, a mozgásterápia, akkor ezek a tünetek meghatározott időn belül csökkennek.

Míg a klasszikus autizmus esetében más tünetek is jelentkeznek. Például elindul a beszéd fejlődése, de megtorpant és regresszív, eltűnnek a szavak, nem alakul új szó, nincs szociális interakció, kötődés. A játék tevékenység, a szerepjátékoknak a hiánya is jellemző. Az autizmus leginkább a viselkedés terén észlelhető. Tehát mindkét helyzetben, a virtuális és a klasszikus autizmusban is viselkedésproblémák lépnek föl. Ezek hátterében sok esetben a beszéd, a kommunikáció fejlődésének elmaradása áll. Nem tudja a gyerek kifejezni magát, nem tud kérni, nem tud elutasítani. Ebben különbözik a klasszikus és a virtuális autizmus.

Játék és figyelem

A szülőnek nagyon nagy fejtörést okoz, hogy milyen játékot játsszon a gyerekkel. Sok esetben a gyógypedagógus tanítja meg a szülőnek és a kicsinek is, hogy milyen a jó játék.

A kis kezeknek a hagyományos formabeillesztők, a tornyok, gúlák célra vezetőek. És alapvetőek a szerepjátékok, amelyeket gyakorolni kell, hangsúlyozta a szakértő. Elég, ha engedjük segíteni őket a konyhában vagy bármilyen otthoni tevékenységben.

Az is szerepjáték, és addig sem a „kütyükhöz” kell folyamodni, hogy lefoglaljuk a gyereket. Lehet akár saját mosogatószivacsa, kis köténye vagy gyúródeszkája, amin a saját süteményét elkészíti. De rendet is rakhat, párosíthat, ruhát hajtogathat, amire már egy 3–4 éves gyermek képes. Az önellátás, önkiszolgálás készsége is fejlődik. Miközben pedig együtt végezzük ezeket a tevékenységeket vele, mindig törekedjünk a szemkontaktusra és a kommunikációra. A gyerek leutánozza a mozgást és a beszédet is. Azt kell gyakorolni, hogy tartósan tudjon ránk figyelni, az arcra fixálni. Ez az autizmussal élő gyerekeknél az egyik legnehezebb feladat.

A virtuális autizmus hátterében nincsenek ezek a tartós idegrendszeri sérülések. Visszafordítható folyamat. Míg a klasszikus autizmus a személyiséget érintő olyan állapot, amely nem gyógyítható. Azzal együtt kell, hogy éljen a család. Egy diagnosztizált autizmussal pedig nagyon nehéz integrálódni óvodában és iskolában is, mert kevés a befogadó intézmény. Továbbá az autizmussal foglalkozó szakember is kevés Miskolcon és a megyében, tette hozzá a szaktanácsadó.

A nagymama is segíthet

Nem feltétlenül csak egy képzett szakember segíthet. Ha már felismertük, hogy probléma van a gyermekkel és szeretnénk változtatni rajta, egy idősebb családtaghoz is fordulhatunk, aki iránt bizalommal vagyunk. Akinek kellő tapasztalata van a gyermeknevelés terén. Tőle tanulhatunk olyan ölbeli játékokat, mondókákat és más egyszerű foglalatosságokat, amelyek egy pár hónapos csecsemő vagy pici gyermek figyelmét lekötik, igényeit kielégítik. Hároméves korig egyáltalán nem lenne szabad képernyő elé ültetni a csemetét. Három év felett is maximum egy órára kell korlátozni naponta mindenféle elektronikus vagy okoseszköz használatát. Ha már kialakult a baj, akkor a korai fejlesztés, a nevelési tanácsadó segíthet. Legjobb, ha gyógypedagógushoz kerül a gyermek, de van kiút, megoldás.

(A borítóképen: Sok családban túl korán nyitják ki a digitális csatornákat a gyermekeknek)