Jól vizsgáztak a pedagógusok

A tantermen kívüli digitális munkarenddel érintett tanulók száma Miskolcon meghaladta a tizenhatezer főt. A tapasztalatok jövőbeni hasznosulásának lehetőségeiről is beszélt az Észak-Magyarországnak dr. László István,a Miskolci Tankerületi Központ tankerület-igazgatója.

A tantermen kívüli digitális munkarendre történő átállás során mik voltak az első lépések?

A tantermen kívüli digitális munkarend bevezetését követően nagyon gyorsan kellett igazodni az új körülményekhez, amit a pedagógusok egytől egyig mind megoldottak. Ebben az új munkarendben is órarend szerint folyt az oktatás. A kollégák minden diákot értesítettek a hétfői rendkívüli tanítási napról és az azt követő feladatokról.

Milyen akadályokat, nehézségeket kellett leküzdeniük?

Az első hetekben a tankerület-vezető munkatársai 24 órás állandó ügyeletet tartottak, naponta készítettünk intézményvezetői tájékoztatót, útmutatót, körlevelet az aznapi aktualitásokról, teendőkről. Kidolgoztuk a fertőtlenítőeszközök biztosításának rendjét, tájékoztatót küldtünk az intézményeknek a fertőtlenítés menetéről. Tájékoztatást kaptak az intézményvezetők arról is, hogy hogyan járjanak el munkáltatóként, mi a teendő az óraadók, szakkörök, egyéni fejlesztések tekintetében.

Milyen volt a pedagógusok reakciója?

Azt tapasztaltuk, hogy az intézményvezetők, pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak már a kezdetektől fogva maximális odaadással végezték teendőiket, nagyon hamar alkalmazkodni tudtak a megváltozott körülményekhez.

A tantermen kívüli digitális munkarend hogyan valósult meg a mindennapokban? Mennyi diáknak kellett megszervezniük az oktatást?

A tantermen kívüli digitális munkarenddel érintett tanulók száma meghaladta a tizenhatezer főt. Valamennyi osztályfőnök létrehozott egy osztálycsoportot valamelyik internetes fórumon, így a digitális kommunikációs eszközzel rendelkezőkkel gyorsan kialakult az együttműködés. Belső képzéseket szerveztek azon kollégák számára, akik a digitális felületeken kevésbé voltak jártasak.

Mennyiben okozott nehézséget a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatása?

Az intézmények felmérték azokat a diákokat is, akik nem rendelkeznek digitális eszközökkel, és kialakították a papíralapon történő oktatást. Ahol volt az intézményben kiosztható számítógép, notebook, átadták használatra azon diákok számára, akik azt igényelték. A köznevelési intézmények 7 asztali számítógépet, 113 laptopot és 41 tabletet bocsájtottak a diákok rendelkezésére a különböző szervezetekkel – önkormányzatokkal, alapítványokkal – történt együttműködéseknek köszönhetően. A folyamatos visszacsatolásoknak köszönhetően sikerült a diákok és a pedagógusok leterheltségét is csökkenteni.

Milyen pozitív hozadéka van a jövőre nézve a digitális munkarendben alkalmazott pedagógiai módszereknek?

Alapvetően azt gondolom, hogy ennek a rendkívüli időszaknak több pozitív hozadéka is volt. Több olyan módszertani elem is megjelent a tantermen kívüli digitális munkarendben, amely a jövőben is alkalmazható – például a tartósan távol lévő beteg gyermekek felzárkóztatásában, oktatásában. Mindezek mellett

a most felhasznált interaktív tananyagok és a különböző platformok alkalmazása során megszerzett pedagógusi tapasztalat hasznossá válik a jövőre nézve.

A tantermen kívüli digitális munkarendben milyen platformokon sikerült elérni a tanulókat? Mennyire volt gördülékeny a kommunikáció a tanulókkal, szülőkkel?

Több iskola szervezett közvetlen interaktív órákat különböző online alkalmazások segítségével. Több pedagógus e-mailben, illetve a Kréta-rendszerben küldte ki az anyagokat, ezzel segítve a tanulók felkészültségét, ugyanakkor volt arra is példa, hogy a helyi televízióval együttműködve tartotta meg óráját a pedagógus. Összességében elmondható, hogy minden intézmény megtalálta a megfelelő csatornát a diákok és szülők eléréséhez, így sikerült a folyamatos, gördülékeny kommunikációt kialakítani.

Az érettségi vizsgák megszervezése kapcsán mennyi érettségizője volt a tankerületnek?

Ebben a rendkívüli érettségi vizsgaidőszakban a Miskolci Tankerületi Központ gimnáziumaiban összesen 624 tanuló tett érettségi vizsgát. Fontosnak tartottuk az intézményvezetőkkel a napi szintű kommunikációt. Ennek köszönhetően mindenki látta előre, hogy milyen feladata van és milyen határidővel. Ez nagyban megkönnyítette a felkészülést. Kiemelt feladatunk volt a megfelelő higiéniai feltételek biztosítása, az iskolaépületek fertőtlenítésének megszervezése,

a maszkok, kesztyűk, folyékony kézfertőtlenítők biztosítása. Minden vizsgateremben volt palackozott ásványvíz és papír zsebkendő is arra

az esetre, ha valaki nem hozott volna magával.

Milyen előkészületek előzték meg a vizsgákat, amelyek egy normál vizsgaidőszakban nem voltak meg? Milyen eredménnyel zárultak?

Az írásbeli érettségi vizsgák tárgyi feltételeit az intézménynek kellett biztosítaniuk. Ilyen például a magyar helyesírási szótár. De ide sorolható az idegen nyelvi vizsgákhoz szükséges magnó is. Mivel egy vizsgacsoportban legfeljebb 10 tanuló lehetett, jelentősen megnőtt a vizsgacsoportok száma, így sokkal több ilyen segédeszközre volt szükség. Ami pedig az érettségi vizsgák eredményeit illeti, a tantermen kívüli digitális munkarend során végzett elhivatott és szakszerű pedagógiai munkának köszönhetően a vizsgák átlaga megegyezik a korábbi évek átlagával. E tekintetben nem tapasztaltunk negatív változást.

A tankerület vezetője az igazgatóválasztás tükrében hogyan látja a Diósgyőri Gimnázium jövőjét?

Az új igazgatót, Komporday Leventét régóta ismerem és felkészült, jó szakembernek tartom. Megfelelő pedagógiai és vezetői tapasztalattal rendelkezik, így teljes egészében alkalmas a Diósgyőri Gimnázium vezetésre. Kapcsolódó véleményemet személyesen is elmondtam a gimnázium tantestületének, kiemelve, hogy természetesen mindez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi megbízott igazgató nem lenne alkalmas a vezetői feladatok ellátására.

(A borítóképen: Dr. László István: a rendkívüli érettségi időszakban 624 tanuló tett érettségi vizsgát)