Az ölelés ereje…

Egy terrortámadás után két érzelem hatalmasodhat el rajtunk, a félelem és a düh – vélik a lélekbúvárok, akiknek szavára érdemes odafigyelnünk, hiszen megállapításaikat az egyre szaporodó terrorakciók mint tapasztalati tényezők támasztják alá. Félünk attól, hogy velünk is bármikor megtörténhet mindez, és végletesen tartunk attól, hogy nem tudjuk megvédeni szeretteinket. Szaniszló Bálint jegyzete.

A düh egyik forrása kétségtelenül az előbb is említett tehetetlenség, de feldühít bennünket az indokolatlan erőszak, az ártatlanok halála. Óva int viszont a pszichológus attól, hogy a terrortámadások és a migráció, a terrorista és a menekült között párhuzamot vonjunk.

Valami ilyesmit vall a dániai Aarhus rendőrsége, amely arra biztatja az embereket, hogy öleljenek meg egy az előbbi okfejtés alapján terroristának bélyegzett bevándorlót. Az „Ölelj meg egy terroristát!” kampány kiötlői szerint a probléma a dán emberek kirekesztő bánásmódjában rejlik. Emiatt képződik düh a migránsokban, ami aztán átformálódik szép lassan terroristagondolatokká. Vannak kétségeim a hatékonyságot illetően, de ha valóban ez a megoldás, beszállok a mozgalomba.

- Szaniszló Bálint -