5 órája
Brüsszeli ellenszélben is sikeres a magyar felsőoktatási modell
Magyarországon 21 felsőoktatási intézményben történt meg a modellváltás, amely kiszámítható és rugalmas működést biztosít.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszédet mond Az egyetem ezeréves eszménye és jövőképe című konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) 2024. november 8-án
Forrás: MTI
Fotó: Illyés Tibor
A magyar felsőoktatási modell még a brüsszeli ellenszélben is sikeres – jelentette ki Hankó Balázs pénteken a Semmelweis Egyetemen, ahol a Nézőpont Intézetnek a modellváltó egyetemekkel kapcsolatos kutatását mutatták be, írja az MTI.
A kulturális és innovációs miniszter úgy fogalmazott, hogy a magyar felsőoktatás vonzó, ezt jelzi többek között az, hogy immár második éve több mint százezren nyertek felvételt a magyar felsőoktatásba és minden második diák vidéki egyetemen kezdi meg tanulmányait. Hozzátette, hogy a 30 év felett jelentkezők száma megduplázódott az elmúlt években.
A tárcavezető kiemelte, hogy 44 százalékkal nőtt a műszaki, természettudományi, mérnök, informatika, agrár, orvos-, egészségtudomány és a tanár–tanító képzésre felvettek száma, ez utóbbi lett a második legnépszerűbb képzés. Hozzátette, hogy ezek a területek a magyar gazdaság szempontjából kiemelt jelentőségűnek számítanak.
Emlékeztetett rá, hogy Magyarországon 21 felsőoktatási intézményben történt meg a modellváltás, amely kiszámítható és rugalmas működést biztosít.
Kiemelte, hogy az intézményekben megvalósul az autonómia, az egyetemek maguk rendelkezhetnek az oktatásukról, a kutatásukról és az egyetemet irányító és fenntartó szervezet pedig független lett a magyar államtól. Hozzátette, hogy a finanszírozást a teljesítménnyel összefüggésben megduplázták, ezzel a pénzügyi autonómia is kiteljesedett.
Az Európai Egyetemi Szövetség vagy a brüsszeli bürokraták nem vizsgálták a magyar egyetemek pénzügyi, oktatási, kutatási autonómiáját, illetve a szervezet és a munkavállalók autonómiáját – emelte ki a miniszter.
A modellváltó intézmények sikerét mutatja az is, hogy 30 százalékkal nőtt a magyar publikációs teljesítmény – mondta. Hangsúlyozta, hogy tíz százalékkal emelkedett azon publikációk száma, amelyek a világ lapjainak legjobb 10 százalékában jelentek meg. Kitért arra is, hogy erősödött a gazdasági együttműködés és az egyetemek segítik a vidéki Magyarország erősödését.
Hankó Balázs emlékeztetett arra is, hogy öt évvel ezelőtt hét, most pedig már tizenkét magyar egyetem szerepel a világ legjobbjainak öt százalékában, a Semmelweis Egyetem pedig a világ legjobbjainak egy százalékában is jelen van. Ha nem lenne „brüsszeli faktor” a nemzetközi rangsorokban, akkor a Semmelweis Egyetem a világ legjobb 100 egyeteme között lenne – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a brüsszeli faktor az a reputáció, vagyis az, hogy meghatározó szereplők mit mondanak a magyar egyetemekről. Ebben Brüsszel szándékosan akadályozza a magyar egyetemeket – mondta.
Brüsszel ellenérdekelt a magyar fiatalok és a magyar nemzet sikerében – hangoztatta beszédében.
Mint mondta, a magyar kormány ezzel szemben kiáll a fiatalokért és az egyetemekért. Példaként említette, hogy elindították a Pannónia programot, amelynek segítségével háromezer diák tanulhat külföldi egyetemeken. A kutatók pedig a Horizont programban a világ vezető kutatóival működhetnek együtt. Megjegyezte azt is, hogy hat magyar egyetem perben áll Brüsszellel, mert igaztalan, jogszerűtlen az, amit a felsőoktatásról mondanak.
A felsőoktatást érintő tervekről elmondta, hogy azok között szerepel a kollégiumi struktúra fejlesztése, a gyakorlatorientált képzés erősítése és a mentorálás fejlesztése.
Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője az általuk végzett kutatásról elmondta, hogy azt kifejezetten a modellváltó egyetemek hallgatói között végezték, nyolcezer diákot kérdeztek meg. A kutatás azt bizonyította, hogy a modellváltott egyetemen tanuló hallgatók többségében elégedettek és kifejezetten javulást látnak – összegezte az eredményeket.
Ismertette, hogy a hallgatók 80 százaléka elégedett az oktatási infrastruktúrával, és 77 százaléka a tanulmányi ügyintézéssel. Az oktatás színvonalával a megkérdezett diákok 62 százaléka elégedett, 24 százalék közepesre értékelte és 14 százalék borúlátó a kérdésben. A kollégiumban lakók 73 százaléka elégedett az ott tapasztaltakkal – közölte.
A kutató beszámolt arról is, hogy egy másik országos felmérés szerint a megkérdezetettek 69 százaléka nem ért egyet az Európai Bizottság azon döntésével, hogy az Erasmus Programból kizárták a modellváltott egyetemek hallgatóit.
