Túl a nehezén

A közelmúltban Lóránt Károly, a kitűnő közgazdász Az acélváros végnapjai címmel jelentetett meg könyvet. Témája: miképpen semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben? Balázsi Tibor írása.

1990-re az országban ötszáz – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vajh’ ki tudja, mennyi? – mezőgazdasági termelőszövetkezet vált hirtelen fizetésképtelenné. Fábri Zoltán utolsó játékfilmjében utolérhetetlen módon ábrázolta a párt­állam „technokratáit”, az állami gazdaság vezéreit, a rendszerváltozás időszakának első nyerteseit, amint tivornyákon, perkelt mellett intézték az ügyes-bajos ügyeiket, a további állami támogatásokat, „természetesen” már a jövendőbeli „versenyképesség” jegyében.

Mégis, ha valaki ma, 2018-ban a Miskolccal kapcsolatos retró oldalakat böngészi a neten, ilyen és ehhez hasonló hozzászólásokat találhat a múlt század hetvenes–nyolcvanas éveinek fotói alatt: „még hömpölyögtek az emberek a főutcán”, „íme a fénykor, működött a gyár, felépült a DAM, szárnyalt a DVTK”…

Ám nem is egészen tíz esztendő múlva – mint tudjuk – fordult a kocka.

1997-re versenyképesség tekintetében, az MTA kutatása szerint, Miskolc a 22 megyei jogú város közül mindössze a tizenhetedik helyet foglalta el: a település bekerült a rendszerváltozás időszakának a vesztesei közé. (A versenyképességi sorrend megállapításánál számított a helyi iparűzési adó nagysága – ez az adat mutatja igazán a helyi gazdaság erejét.)

2010 után viszont a megyeszékhely többször produkált két számjegyű ipar­űzésiadó-növekményt! Sőt, 2017-re Miskolc a huszonhárom megyei jogú város közül már a negyedik legtöbb ipar­űzésiadó-bevétellel dicsekedhetett.

Nemrégiben, kormányzati szinten, az új technológiák hazánkba települését a Ten Pao kínai cégcsoport miskolci beruházásával példázták. Szijjártó Péter, a külgazdaságért is felelős miniszter kiemelte a megyeszékhely kitűnő reagálókészségét, azt, hogy a beruházók igényeit milyen gyorsan és pontosan szolgálták ki itt.

Miskolc és környezetének gazdasága új pályára állt. A Bosch, a Takata és az „újak” megjelenése mindenekelőtt ezt jelenti. Márpedig, ha a megyeszékhely a városok között folyó versenyben helytáll, sőt eredményes, az jótékony hatású Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is.

- Balázsi Tibor -