Hasonlítsuk össze a nyugdíjrendszerünket más országokéval

Többek között ezért is célszerű már most aktív lépéseket tennünk annak érdekében, hogy gondoskodni tudjunk a nyugdíjas éveink pénzügyi gondoktól mentes lefolyásáról.

A kötelező járulék mértéke kifejezetten magasnak számít

Az átlag magyar dolgozó az általa megtermelt jövedelem 30 százalékát kötelező módon befizeti a nyugdíjrendszerbe. Ez kifejezetten magas értéknek számít az OECD országokhoz viszonyítva, a nyugdíjba vonulást követően viszont a fizetésnek csak egy jelentősen csökkentett hányada kerül folyósításra.

Vagyis az úgynevezett nyugdíj helyettesítési arány értéke mindössze 60%, ez a többi állammal való összevetésben nagyjából a középmezőnybe helyez minket. Nézzük meg mindezt konkrétabban is.

A KSH adatai alapján a tavalyi évben 219.000 forint volt a magyar átlagkereset. Ennek hozzávetőlegesen az 59 százalékát, vagyis 130 ezer forintot kap kézhez minden egyes hónapban az átlag hazai nyugdíjas.

Melyik nyugdíjrendszert nevezhetjük jobbnak?

Magyarország azon országok közé tartozik, ahol szinte csakis kötelező állami nyugdíjjárulék képezi a folyósított nyugdíjak alapját. Ezzel szemben vannak olyan államok is, ahol a folyósítás jelentős része magánnyugdíj kasszákból történik.

Mivel ezen országok közül Dániában és Hollandiában a 85 és 95 százalékos nyugdíj helyettesítési arány egészen magasnak számít, így azt is gondolhatnánk, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszer kínálja a magasabb folyósított összeget.

Ezt azonban cáfolja Olaszország és Ausztria harmadik és negyedik helyezése, ahol hozzánk hasonlóan állami kasszába szükséges fizetni a nyugdíjjárulékot. A nyugdíjak fizetéshez viszonyított értéke bizony olyan tényezők függvényében is alakul, mint a gazdaság erőssége vagy az eltartók és eltartottak aránya.

Célszerű előre gondolni az öngondoskodásra is

Globálisan is tetten érhető az elöregedő társadalmak jelensége, Magyarország pedig az élbolyba tartozik ebben az összevetésben. Ebből tehát egyenesen következik, hogy egyre kevesebb aktív munkavállalónak kellene eltartania több és több nyugdíjra jogosultat.

A folyamat akaratlanul is a folyósított nyugdíj összegének a csökkenését fogja magával hozni, ezért az öngondoskodás szerepe egyre inkább felértékelődik. Az ilyen jellegű megtakarítási formák közé tartozik például a nyugdíjbiztosítás, a nyugdíj-előtakarékossági számla és az önkéntes nyugdíjpénztár is.

Célszerű tehát megvizsgálnunk a velük kapcsolatos előnyöket, és még időben cselekedni a gondtalan nyugdíjas évek érdekében.

(PR cikk)