Húszezer kilométert utazott a nyári hokikaland kedvéért a Jegesmedvék gólvágója

Miskolc - Tóth Adrián a közelmúltban „felülkerekedett” és meg sem állt Új-Zélandig.

A DVTK Jegesmedvék háromszoros aranyérmes, Mol ligás együttesének támadója, aki az elmúlt szezonban a piros-fehérek második sorának középcsatára volt, úgy döntött, hogy életében először a nyarat is végigjátssza. Kísérletét – amelynek mottója ez lehet: hogyan viselkedik az emberi szervezet akkor, ha egy sportoló két évig egyfolytában jégkorongozik – akár az asztronauták is megirigyelhetnék. A 26 éves kiválóságot internetes csevegés segítségével értük el a messzi távolban.

A pálya kisebb méretű, mint nálunk, ezért sok az ütközés." - Tóth Adrián

Jól szervezett

– A West Auckland Admirals csapatának tagja vagyok – közölte arra a kérdésünkre, hogy most merre „tekereg”. – Az alakulat az első ligában szerepel, ha úgy tetszik, az itteni profi osztályban. Az élvonalban öt gárda játszik oda-visszavágós rendszerben. Az alapszakasz augusztus 8-án ér véget, majd jön a rájátszás, ebbe a két legjobb kerül, az aranyéremhez pedig kétszer kell győzni. A West Auckland eddig kétszer volt finalista, remélem, hogy velem megint eljut az aranykapuba. Az első liga alatt sok amatőr csoport létezik, az együttesek pedig jól szervezett körülmények között adják elő a tudományukat. Itt egyébként mindenki lelkes, szorgalmas és sportszerű. Van menedzserem, de nem ő segített, hanem Karcsó Csaba. Az Admirals edzője keresett meg, általa kerültem ide.

Tóth Adrián elárulta, hogy új-zélandi hoki színvonala a magyar alatt van, de várakozásaihoz képest nem érte csalódás.

– A pálya kisebb méretű, mint nálunk, ennek következtében nagyon sok az ütközés – folytatta a Macik gólvágója. – Mivel itt, az ötödik kontinensen a rögbi a legnépszerűbb sportág, a jégkorongozók mentalitása is tartalmazza a mindenek feletti küzdést, amely engem meglepett. Ami az egyéni képességeket és a taktikai mutatókat illeti: az otthoni hokihoz képest már jelentősebb lemaradásban van az új-zélandi.

Első a kaland

A játékostól ezt követően megtudakoltuk: túráját kalandnak tartja-e, vagy más kategóriába sorolja, erre Tóth Adrián így felelt:

– Világlátó vállalkozásomnak két fő oka van. Az első a kalandvágyam kielégítése, a második pedig az, hogy most egész nyáron kedvenc sportomat űzhetem a jégen.

Apropó, egész nyár: vajon mi sül ki abból, ha valaki végigjátssza a májust, a júniust és a júliust ahelyett, hogy pihenne és feltöltődne? Tóth Adrián nem osztja azt a félelmet, mely szerint távoli játéka majd biztosan „kiüti” a téli szezonját.

– Nem hiszem, hogy ebből bármilyen problémám lenne – szögezte le a Macik kiválósága. – Arra nagyon odafigyelek, hogy az alapozás fizikai részét becsülettel elvégezzem, a sok új impulzus pedig mentálisan segít abban, hogy augusztusban teljesen feltöltődve érkezzek majd vissza Miskolcra.

Remek körülmények között

Tóth Adrián egyedüli magyarként szerepel Aucklandban, ifj. Karcsó Csaba ugyanis már nem számít légiósnak. A távoli országban csapatonként négy vendégmunkást vonultathatnak fel, az Admiralsnál ezt a státuszt egy-egy svéd, kanadai és amerikai játékos mellett Tóth Adrián tölti be.

– Az öltözőt leszámítva nem panaszkodom a körülményekre – közölte a miskolci jégkorongozó. – Egy házban helyeztek el két másik sráccal, lakásunkat pedig szupernek nevezhetem. A pálya és a konditerem közel van egymáshoz: mindkettő összkomfortos, kiválóan felszerelt. Mivel ketten osztozunk egy autón, a közlekedési körülményeimet is hibátlannak nevezhetem, és az étkezésre sincs panaszom, a kaja finom és bőséges. Szerencsére sok szabadidővel rendelkezem, s mivel gyönyörű országban vagyok, gyakran kirándulok, túrázom. Most viszonylag rövid időre nagyon messze kerültem Magyarországtól, így sajnos látogatóba senki nem jön hozzám. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elvágtam a „köldökzsinórt”: a szüleimmel, a barátaimmal és a csapattársaimmal naponta beszélek.

- Kolodzey Tamás -