DVTK Jegesmedvék: Szomorú hétfő a Kontinentális Kupa után

Miskolc - Elszalasztott esély volt a vasárnap esti Ritten Sport ellen elvesztett DVTK Jegesmedvék-­meccs.

Nagy lehetőség kapujában állt vasárnap este a DVTK Jegesmedvék jég­korongcsapata, és nemcsak a klub történelemkönyvének aranyoldalaira kerülhettek volna be nagy betűkkel, hanem a magyar jégkorongsportéba is. Ugyanis a Nemzetközi Jégkorong Szövetség égisze alatt zajló Kontinentális Kupában a 3. körben, a döntőbe jutásért megrendezett négycsapatos csoportkörben öt meccs lejátszása után a házigazda Ritten Sport legyőzésével a négycsapatos döntőbe kerülhettek volna. Magyar együttesnek saját erejéből ilyet még nem sikerült elérnie, mert bár az Alba Volán Fehérvár háromszor már döntős volt az 1997-ben kezdődött sorozatban, de minden alkalommal (2004/05, 2005/06, 2006/07) alanyi jogon, játék nélkül, rendezőként vehetett részt a finálékban.

A Macik úgy kerültek az álom kapujába, hogy a hétvégi torna első napján a kazah Nomad Astana, a másodikon a francia Grenoble Bruleurs de Loups ellen 2–2 pontot szereztek, előbbi gárdát a rendes játékidőben elért döntetlen után büntetőkkel, utóbbit a három harmadot követő 5 perces ráadásban múlták felül. Így játszhattak a házigazda olaszok ellen egy ki-ki meccset. Ám ezen az összecsapáson nem jött össze a bravúr, a piros-fehérek kikaptak és lemaradtak a döntőről.

Elszalasztott

Még hétfőn is, a hazautazás során az események hatása alatt állt Egri István, a csapatot működtető gazdasági társaság többségi tulajdonosának képviselője, akinek a hangján érződött a szomorúság.

– Nem tagadom, tényleg szomorú vagyok. Nem amiatt, amit láttam, hanem hogy nem sikerült. De nemcsak én vagyok így ezzel, hanem a játékosok is. Kriptahangulat volt a meccs után az öltözőben, mert a játékosok is tisztában vannak azzal, hogy nagy esélyt szalasztottunk el, és nem tudni, hogy lesz-e még ilyen lehetőségünk a közeljövőben – mondta Egri István, aki arra a felvetésünkre, hogy az első két nap bravúros eredményei is kellettek ahhoz, hogy ilyen tétje legyen az utolsó összecsapásuknak, így felelt:

– Az első két nap után mindenki minket dicsért és ez jóleső érzés volt, de vasárnap este óta az jár szinte mindenki fejében, hogy ez egy elszalasztott esély. Nem tudom, hogy van-e, volt-e olyan, hogy egy csapat két győzelemmel nem tudott továbbjutni a csoportjából, de velünk ez most megtörtént…

Arra a kérdésünkre, hogy mi hiányzott a harmadik meccsen ahhoz, hogy elérjék a korábban elérhetetlennek tűnő finálét, a klubvezető ezt válaszolta:

– Szerintem elfáradtunk. Nem lehet kétnaponta meccset játszani. Kb. 50–60 mérkőzésünk van ebben az évadban, négy sorozatban játszunk, a Kontinentális Kupa mellett a Visegrád Kupában, a Magyar Kupában és az Erste Ligában, és az a csoda, hogy ilyen igénybevétel mellett még nem sérült meg senki. Vasárnap este nem fizikailag volt probléma, hanem inkább mentálisan. Megvagyunk, játékban tudtunk annyit, mint ezek a csapatok, nagyságrendekkel kevesebb büdzséből, de sajnos ezen a hétvégén nem ment az emberelőnyös helyzetek kihasználása, ebben az olasz csapat jobb volt, mint mi. Tényleg nagyon sajnálhatjuk ezt a vasárnap estét, mert ha az lett volna, hogy ezen a hétvégén 3 meccsen kapunk 15 gólt, akkor biztosan könnyebben napirendre térnénk a történtek fölött azzal, hogy ez a szint még nekünk magas. De itt nem erről volt szó, ez egy elszalasztott esély, ott lett volna a helyünk a legjobbak között.

100 fős tábor

Arra a felvetésünkre, hogy az évad előtt látatlanban bizonyára elfogadta volna azt, hogy két fordulóban egy vereséggel zárnak a Kontinentális Kupában, Egri István ezt mondta:

– Kétségtelen, a célunk a 8 közé jutás volt, de ezt ugye már Brassóban elértük. Aztán kiment Olaszországba egy magyar csapat, akit a második napon már 100 fős szurkolótábor biztatott, és megmutatta, hogy olyan hoki­kultúrából érkezett, ami elismerésre méltó. A drukkerek tényleg minden dicséretet megérdemelnek, ha a pályán volt is kemény harc, ennek a lelátón nem volt nyoma, ünnepi és remek hangulatot varázsoltak a Miskolcról érkezettek. Most még ennek a vasárnapi meccs­nek az emlékei a legfrissebbek, például az, hogy a Ritten mennyire örült az ellenünk elért győzelemnek, mintha a kupa döntőjét nyerték volna meg. Ha nem is így történt, de ők a januári fináléra készülhetnek, mi pedig arra, hogy megint jönnek a heti három meccsek, ezen a héten szerdán, pénteken és vasárnap is jégre kell lépni hazai környezetben és megint egy évet várhatunk arra, hogy hasonló siker közelébe érjünk. Persze ehhez az Erste Ligában az élen kellene végeznünk, ami azért komoly kihívás. Mondták nekem a vasárnapi meccs után, lehet amolyan vigaszként, hogy jó úton járunk, hogy van fejlődés, ami persze igaz, de sokkal több olyan szintű meccset kellene játszanunk, mint amilyenek ezek az olaszországi találkozók voltak, hogy a fejlődés folyamatos legyen. Ezért is tartjuk jónak a Visegrád Kupát, ezért is lenne jó, ha a szlovák csapatokkal még több meccset tudnánk játszani egy évadban.

A szakvezető a vasárnapi mérkőzésről

Mikael Tisell, a DVTK Jegesmedvék vezetőedzője így nyilatkozott a vasárnapi Ritten Sport elleni meccs után: – Sajnos ezt a mérkőzést a helyzetkihasználás döntötte el, amiben ellenfelünk jobbnak bizonyult. Az emberelőnyeinket nem tudtuk kihasználni, a hazaiak pedig kétszer is betaláltak ilyen helyzetben, ez eldöntötte a mecset. Ennek ellenére óriási gratuláció jár a csapatnak, fantasztikus teljesítményt nyújtottak, mindent kiadtak magukból. Köszönjük a hihetetlen biztatást a minket ide is elkísérő szurkolóktól, reméljük, a többi sorozatban még nagyobb örömet tudunk majd nekik szerezni.

- Berecz Csaba -

[related-post post_id="3685719"]

[related-post post_id="3684562"]

[related-post post_id="3683735"]