<em><strong>Tömör, súlyos, hosszú faasztalok, pirosló tarka abrosszal, kemény lócákkal. Puritán deszkafalak, semmi cicoma, mint egy tizennyolcadik századbeli alföldi betyárcsárda. A mosdó a felvonulási épületsor végében. Egy kalyibában, három pottyantós.
<em>Még főiskolás koromban, egy nyáron át egy Tisza-parti halászcsárdában dolgoztam. A szükséges egyéb alapanyagok megvásárlása mellett nekem kellett pótolnom azt a halmennyiséget is, amit a vendégek nap-nap után elpusztítottak</em>. <strong>Szendrei Péte