Filléres számítógéppel törték fel a NASA laboratóriumát

A történetben fontos szerepet játszik az úgynevezett árnyék informatika is: a betörők olyan miniszámítógépen keresztül jutottak be a hálózatba, melynek

létezéséről az IT részleg nem is tudott.

A NASA sugárhajtással foglalkozó laboratóriumának (Jet Propulsion Laboratory – JPL) belső hálózatán tíz hónapon keresztül garázdálkodhattak gond nélkül ismeretlenek. A hackerek a jelenlegi Mars expedíciók adataihoz juthattak hozzá, s

szabadon elérhették az űrhajós utazások adatait is,

írja a hivatalos vizsgálat anyaga alapján a G Data.

A vizsgálat eléggé lehangoló képet fest az intézmény biztonságáról. A JPL képtelen volt például a saját hálózatára csatlakozó eszközök figyelésére. Az IT-biztonság területén hiányos és nem megfelelő intézkedéseket hoztak.

Így például nem osztották különböző részekre a belső hálózatot, ami megnehezítette volna a támadók dolgát. Az ismert biztonsági hibákat hónapokon keresztül nem javították. Ha egy biztonsági intézkedést nem ültettek a gyakorlatba hat hónap leforgása alatt, akkor speciális felmentésre volt szükség, melyet négy szenior vezető írt alá. Ezeket a felmentéseket évente felül kellett volna vizsgálni, de ezt sorozatosan elmulasztották. 2018 októberében 153 hasonló felmentés volt aktív, az esetek harmadában a felmentés indítványozója már nem is dolgozott a cégnél. És a legszörnyűbb, hogy

13 esetben a felmentések (vagyis a problémák) már 11 (!) éve léteztek.

A felelősség eloszlásában is hiányosságokat tapasztaltak. A nem megfelelően képzett adminisztrátorok nem tudták, hogy jelentsék-e és egyáltalán hogyan dolgozzák fel a gyanús eseteket. A JPL biztonsági szabályzata és gyakorlata elmaradt a magasabbra tartott intézményekétől.

Például a NASA-nál 24 órás ügyeletet tartó SOC (biztonsági központ) működött, míg a JPL saját központja csupán a rendes irodai munkaidőben működött. A JPL-nek kötelessége lett volna jelenteni bizonyos incidenseket, de senki sem ellenőrizte, hogy valóban megtették-e.

Ez nemcsak a NASA problémája

Ilyen rémes biztonsági szinttel nem is meglepő, hogy a támadóknak volt idejük nyugodtan körbenézni a laboratóriumban. A hackerek

egy 40 dollárért megvásárolható Raspberry Pi miniszámítógépen keresztül jutottak be a hálózatba.

A cigarettás doboznyi számítógépet az egyik alkalmazott csatolta a hálózatra, és az IT osztálynak tudomása sem volt az eszköz létezéséről.

Sajnos nem csak a tudományos szféra találhatja magát hasonló cipőben, rengeteg KKV küzd hasonló problémákkal: szegmentáció nélküli hálózat, régi rendszerek, tisztázatlan felelősségek, adatvédelmi tervek teljes hiánya, és teljes adminisztrációs káosz, ahol senkinek sem tűnik fel egy újabb eszköz megjelenése a hálózaton.

Érthető, hogy termelési vagy egyéb gazdasági problémák miatt nehezen lehet egy régi informatikai rendszert lecserélni, de akkor legalább a többi hálózattól szeparálva működtessük az elavult eszközöket.