Az okoserdő segíthet a klímaváltozás kontrollálásában is

Több nyugat-európai országban rájöttek már, milyen sokat segíthetnek a modern digitális hálózatok abban, hogy az erdészetek folyamatosan adatokat kapjanak az erdőkből. A Soproni Egyetem most egy saját technológiai fejlesztés kiterjedtebb tesztelésére készül – írja a Magyar Nemzet.

– Azt, hogy az életünkben milyen fontos szerepe van az erdőnek, nem kell hosszan magyarázni, ennek megértéséhez nem szükséges, hogy valaki szakértő legyen – mondta lapunknak Czimber Kornél, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatási és külügyi dékánhelyettese. A szakember szerint

a minél kiterjedtebb és jól karban tartott erdőterületek nagyban hozzájárulhatnak a klímaváltozás csökkentéséhez vagy kontrollálásához is.

A klímaváltozás pedig minden természeti jelenségre hatással van, ezeken keresztül pedig a mezőgazdaságra, az ipari folyamatokra is.

A dékánhelyettes elmondta, a

hazai célkitűzés, hogy az erdős területek aránya jelentősen, 27 százalékra emelkedjen.

Ahhoz, hogy ebben jó eredményeket tudjanak a szakemberek elérni, szükség van a gondozott területek folyamatos monitorozására, vagyis arra, hogy naprakészen ismerjék az erdő minden részletét.

A smart forest, vagyis okoserdő rendszere, amely kihelyezett szenzorok vezeték nélküli hálózata, ismert például Nagy-Britanniában és Svájcban is, de az a szisztéma, amelyet a Soproni Egyetem fejlesztett ki, különbözik ezektől.

– A külföldi rendszerek adott időpontokban tudnak adatokat felvenni, továbbítani és feldolgozni. A mi rendszerünk ezzel szemben folyamatokat rögzít.

A kihelyezett szenzorok olyan akkumulátorral működnek, hogy akár egy évig is üzemképesek. Némelyik műholdas kapcsolaton keresztül is képes adatot továbbítani, de a legtöbb GSM-rendszeren működik. Tárgyalunk egy informatikai vállalattal, amely reményeink szerint hamarosan olyan hálózati lefedettséget biztosít számunkra, amellyel a leárnyékolt, eldugottabb völgyszakaszokból is biztonságosan érkezik az információ. Így nagyobb területen is lehetséges lesz az, amit a Soproni-hegységben egy kisebb területen már jó ideje megfigyelhetünk: hogy a rendszer rendkívül rövid időn belül tud adatot küldeni bármilyen változásról – vázolta a rendszer lényegét Czimber Kornél.

Amint azt a dékánhelyettes elmondta, nagyon sokféle információ érkezhet a rendszeren. Meteorológiai adatokon kívül a növényzetet, az állatok mozgását is tudja követni, sőt az emberi jelenlétet is. Képes felismerni például az illegális fakitermelés zaját, és erről riasztást küldeni.

Czimber Kornél elmondta, amennyiben a tárgyalások eredményesen zárulnak, akár már a következő negyedévben betelepíthetnek egy nagyobb területet a Soproni-hegységben.

Magyarország védi természeti értékeit

A kormány számára kiemelten fontos az erdők megőrzése, és elkötelezett a természeti erőforrások használatának fenntarthatósága mellett. Ezért téves és minden alapot nélkülöz az az állítás, miszerint Magyarország nem csatlakozott a Glasgow-i klímacsúcson a globális erdőterület-csökkenés megállítását szorgalmazó nyilatkozathoz – jelentette ki Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára pénteken. – Törekvéseink komolyságát mi sem jelzi jobban, mint hogy jelenleg az Agrárminisztériumban a rendszerváltozás óta először önálló államtitkárság foglalkozik a kétmillió hektárnyi magyar erdő ügyével, amelyek gyarapítására a tárca 2019-ben Országfásítás programot hirdetett – fogalmazott Zambó Péter.

Az államtitkár hozzátette: Magyarország komolyan veszi az erdők védelmével kapcsolatos jogszabályok betartását, mint például az illegális forrásból származó faanyag importját tiltó európai uniós rendelkezéseket, és aktív szereplője az erdők megőrzését és a fenntartható erdőgazdálkodást támogató globális folyamatoknak.

Borítóképünkön az Okoserdő koncepciója