Digitalizáció, a jövő szaktudása

Miskolc - „A legnagyobb kihívás Európa számára a válság utáni gazdasági növekedés beindítása.”

Fontos, hogy a gazdasági és műszaki értelmiség számára legyen egy fórum, ahol az aktuális kérdéseket megbeszélhetik és javaslataikat eljuttassák a döntéshozókhoz – jelentette ki Valenta László, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) elnöke azon a fórumon, amit szerdán tartottak a Miskolci Egyetemen. A téma ezúttal a hazai munkaerőpiaci helyzet volt, valamint a duális képzés. Ez utóbbi kapcsán az elnök hangsúlyozta, ez a Miskolci Egyetemen kiválóan zajlik.

Ha elérjük a célt, 4,5 millió ember tud dolgozni." Cseresnyés Péter

Nyitóbeszédében ezt erősítette meg dr. Torma András, a Miskolci Egyetem rektora is, hangsúlyozva, az évezredek során azok a fajok tudtak fennmaradni, amelyek képesek voltak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. „A Miskolci Egyetem egész léte azt bizonyítja, hogy tud alkalmazkodni, reagálni a változásokra” – fogalmazott.

A fórum vendége Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára volt, aki azzal kezdte: „Azért volt szükség a duális képzés visszahozására, megerősítésére, hogy a munkavállalók olyan tudással rendelkezzenek, amire a munkaadónak szüksége van.”

Prioritások

– A legnagyobb kihívás Európa számára a válság utáni gazdasági növekedés beindítása – fogalmazott az államtitkár. – A cél, hogy az Európai Unióban 2020-ig 75 százalékos legyen a foglalkoztatottak aránya. Jelenleg 70 százalék körül van, míg hazánkban 68 százalék. Ha elérjük a kijelölt célt, az azt jelenti, itthon 4,5–4,6 millió ember tud majd dolgozni. A gazdasági fejlődést követő munkaerőkereslet azonban új prioritásokat határoz meg a foglalkoztatáspolitikában.

Cseresnyés Péter arról is beszélt, hogy 2010 óta leginkább a versenyszférában sikerült növelni a foglalkoztatást, közel 400 ezer embert „vett fel” ez a terület. A szakképesítés nélküliek esetében 199 ezer körüli az adat, ami a közmunkának is köszönhető. „Közülük sokan – mintegy 11–13 százalék – visszatértek az elsődleges munkaerőpiacra, de ezt az arányt szeretnénk még növelni” – tette hozzá az államtitkár.

A munkanélküliség és munkaerőhiány egyensúlytalanságát is említette az államtitkár. Kiemelve, ebben szerepet játszanak a területi különbségek, a szakmaszerkezeti eltérések, az oktatás minősége, valamint a munkatapasztalatok hiánya.

Az államtitkár szerint azt, hogy mire lesz szükség a jövőben, nehéz pontosan meghatározni, de egy biztos, a digitalizáció a jövő szaktudásának egyik jelentős eleme lesz – jelentette ki. Ehhez kapcsolódva hangsúlyozta, olyan emberekre van szükség, akik képesek az egész életen át tartó tanulásra.

– A duális képzés kapcsán célunk a struktúra kiterjesztése, a munkaadók ösztönzése, a kamarák bevonása. A szakképzésbe történő beiskolázás kereteinek bővítése, növelése, például a korhatár emelésével, ösztöndíjjal érhető el – sorolta az államtitkár.

Négy területen

A duális képzés kapcsán több mint száz céggel kötött megállapodást a Miskolci Egyetem, de a cégek száma szinte hétről hétre emelkedik. Erről már dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem általános rektorhelyettese beszélt a fórumon. Azt is elmondta, négy képzési területen indították el a duális képzést: gazdaságtudományi, informatikai, műszaki és természettudományi. Szeretnék egy ötödiken, a szociális munka területén is elindítani, de mivel itt nincs olyan anyagi erőforrás, amiből a hallgatók bérét lehetne fedezni, így egyelőre keresik a lehetőségeket. A duális képzés előnyei kapcsán hangsúlyozta, a diplomás könnyen talál munkát, a munkavállaló megfelelő munkaerőhöz jut.

N. Szántó Rita