Antibiotikummal szennyezettek a világ folyói

Alistair Boxall, a Yorki Egyetem Környezetvédelmi Fenntarthatósági Intézetének tudósa és kutatócsoportja 14 általánosan használt antibiotikumot vizsgált hat kontinensen. A határértéket leggyakrabban Ázsiában és Afrikában haladták meg a begyűjtött minták, de az európai és amerikai értékek is azt jelzik, hogy a probléma globálissá vált.

A folyók legmagasabb antibiotikum-szennyezettségét Bangladesben, Kenyában, Ghánában, Pakisztánban és Nigériában tapasztalták a kutatók.

Európán belül Ausztriában találták a legnagyobb antibiotikum-koncentrációt.

A kutatáshoz a Dunából, a Mekongból, a Szajnából, a Temzéből, a Tigrisből és még sok tucatnyi folyóból vettek mintákat. John Wilkinson, a Yorki Egyetem tudósa, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy korábban Európában, Észak-Amerikában és Kínában vizsgálták a környezet antibiotikum-szennyezettségét, az új kutatásban viszont olyan országokból is gyűjtöttek mintákat, amelyekből korábban nem.

A Duna ausztriai szakaszán vett mintákból a The Guardian cikke szerint a tudósok hét antibiotikum jelenlétét mutatták ki, amelyek szintje az egészségügyi határértéket csaknem négyszeresen haladta meg.

A kutatás szerint a Duna, Európa második legnagyobb folyója a kontinens legszennyezettebb vize.

Az Európában vett minták nyolc százaléka volt egészségügyi határérték felett szennyezett.

Mi lesz, ha a baktériumok ellenállnak majd az antibiotikumnak?

Többtucatnyi helyszínen a gyógyszerek koncentrációja – amelyeket emberek vagy állatok kezelésére használnak – meghaladta az előírt határértéket, amelyet egy antimikrobiális rezisztencia (AMR) ellen küzdő, több mint száz biotechnológiai és gyógyszeripari vállalatból álló csoport állított fel.

A folyók antibiotikumos szennyezettsége nemcsak a természetre veszélyes, hanem valószínűleg az antimikrobiális rezisztencia problémájához is hozzájárul.

Az antimikrobiális rezisztencia kialakulásáért főleg az antibiotikumok túlzott használata és helytelen alkalmazása a felelős. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban arra figyelmeztetett, hogy a világban kifogyóban vannak a hatékony antibiotikumok, és felszólította a kormányokat, a gyógyszergyártókat, hogy sürgősen fejlesszék ki a gyógyszerek új generációját.

A helsinki konferencián elhangzott, hogy feltehetően a környezetben jelen lévő antibiotikumok is a rezisztencia kialakulásának kulcsszereplői lehetnek.

Kábítószerek is vannak a vizekben

Egy tavalyi kutatás előrevetítette, hogy a jelenlegi tendenciák alapján a vízfolyásokba szivárgó gyógyhatású anyag mennyisége kétharmaddal nőhet a század közepére. A folyókban számos helyen találtak kábítószereket, fájdalomcsillapítókat, antibiotikumokat, hormonokat, pszichiátriai gyógyszereket, antihisztaminokat olyan mennyiségben, amely veszélyes a vadon élő állatokra. Az endokrinrendszert károsító szerek például nemi változásokat idézhetnek elő halakban és kétéltűekben.

A környezeti toxikológusok helsinki tanácskozása kedden fejeződik be.