Száz éve nem élt olyan sok barnamedve a Pireneusokban, mint most

Száz éve nem élt olyan sok barnamedve a Pireneusokban, mint napjainkban - közölte kedden a LoupO határokon átívelő medve- és farkasfigyelő projekt.

Az EU által támogatott projekt munkatársai 70 egyedet azonosítottak 2021-ben a határ francia és spanyol oldalán, a legtöbbet az elmúlt 100 évben, 34 nőstényt és 32 hímet, és további négy állatot, amelynek nemét nem sikerült megállapítani. Az év folyamán 15 medvebocs jött világra.

A populáció a 2018-as 52-ről emelkedett hetvenre 2021-ben.

A kutatók azt is megállapították, hogy a faj újraszaporítási programjának 1996-os kezdete óta 114 barnamedve született a 6500 négyzetkilométernyi területen, ahol ritkásan szétszórva él a pireneusi állomány.

A Pireneusokban csaknem teljesen kihalt a barnamedve 1996-ra, amikor első ízben telepítettek be új állatokat Szlovéniából. Az utolsó "őslakos" barnamedvét 2004-ben lőtték ki, két évvel később négy újabb nőstényt importáltak, ugyancsak Szlovéniából.

Az 1997 és 2016 között a Pireneusokban világra jött bocsok mind egyetlen szlovéniai állattól, egy Pyros nevű hímtől születtek. Egy másik, 2016-ban ugyancsak Szlovéniából származó hím barnamedvét, Goiatot tavaly jószág elpusztításával vádolták meg.

Úgy tudni, hogy a garázda Goiat egy kost, négy kecskét és egy birkát támadott meg tavaly ősszel a katalóniai Vall d'Aran régióban, de a ragadozó már korábban hírhedtté vált a határ francia oldalán, ahol gazdák az elejtését követelték. Úgy hiszik, hogy jelenleg a katalán oldalon él, ahol legalább egy utódot nemzett tavaly.

Borítókép: illusztráció