Több mint ötven éve együtt, jóban-rosszban

Ináncs – Hogyan lehet hosszú évtizedeken keresztül boldog házasságban élni? A Szemán házaspárt kérdeztük.

Az Ináncson élő Szemán János és felesége, Marika tavaly májusban ünnepelték aranylakodalmukat, azaz házasságkötésük 50. évfordulóját. Nem véletlenül látogattunk el hozzájuk, hiszen ezen a héten van a házasság hete. A napokban különböző rendezvénysorozatokkal a házasság fontosságára kívánják felhívni a figyelmet a szervezők. A mozgalom célja, hogy megismertesse az emberekkel azokat a hagyományos értékeket, amelyek örömtelivé és sikeressé tehetik a házasságot. Ezentúl segítséget nyújtanak a házasságra készülőknek és a párkapcsolati problémákkal szembesülőknek.

Megtetszett nekem Marika. Úgy éreztem, jó lenne nekünk együtt, mert jó feleség lesz.” Szemán János

De mi a titka a Szemán házaspárnak? Hogyan tartottak ki egymás mellett jóban-rossz­ban hosszú évtizedeken keresztül? Kiderült, ők nem helyezték tudományos alapokra az együttélést. Egyszerűen tudták, hogy mi a dolguk: türelmesnek és megértőnek kell lenni a másikkal.

Csendes fiú volt

– Mind a ketten a Miskolci Likőr­gyárban dolgoztunk – kezdi történetüket a 69 éves Marika. – Én Ináncson laktam, János Aszalón. Bizony nem voltak könnyű idők, mert én már 16 évesen munkába álltam. Reggel fél 4-kor keltem, mert 6-ra jártam dolgozni. Tulajdonképpen a vonaton ismerkedtünk meg. János csendes, szerény, kedves fiatalember volt. No, aztán később már nem volt olyan csendes – jegyzi meg kacagva Marika. – A megismerkedésünk után húsvétkor eljött hozzánk locsolkodni, aztán járt udvarolni, szilveszterkor pedig megtartottuk az eljegyzést. A következő évben az esküvő is megvolt. Még engedélyt is kellett kérnünk a tanácstól, mert akkor még nem töltöttem be a 18. életévemet. 1968 májusában házasodtunk össze – meséli Marika.

János csak szerényen mosolyog mellette, kérjük, mesélje el ő is megismerkedésük történetét. Ő rövidre fogja: – Megtetszett nekem Marika. Úgy éreztem, jó lenne nekünk együtt, mert biztos szorgalmas és jó feleség lesz. Meg már benne is voltam a korban, 28 voltam, amikor Marika még csak 18.

A fiatal házasokra azonban sok-sok feladat várt.

– Nem unatkoztunk soha. Mindig igyekeztünk, hogy megteremtsünk mindent a közös élethez. Megvettük a házhelyet itt Ináncson, beszereztük az engedélyeket az építkezéshez, aztán kezdődött a komoly munka. Akkor még nem volt betonkeverő gép, ami megkönnyítette volna a munkát. Lapáttal kevertük a sódert meg a cementet. Az alapozásban a család is segített. A többi munkát már szakemberre bíztuk, de mindig volt mit csinálni, úgyhogy veszekedésre nem maradt idő – magyarázza János, ezzel el is árulva a hosszú házasság titkát.

Azt már Marikától tudjuk meg, hogy két gyermekük született. A lányuk 1969-ben, a fiuk 1971-ben. Ma már 5 unokájuk is van, a nagyobbak felnőttek, a kisebbek középiskolások.

Amikor felépült a ház, akkor is volt mindig mit csinálni. János a fiával az állatokat gondozta, Marikának és a lányának pedig a takarítás és a főzés volt a feladata.

Türelem, tisztelet

Marika szerint azok a párok tudnak sokáig együtt maradni, akik türelmesek egymással. Mert hát veszekedés minden családban van, de aki okos, inkább enged, és tiszteli a másikat.

– Nem azt mondom ezzel, hogy akinek korhely férje van vagy semmirekellő felesége, az tűrjön egy életen át, de a rendes házastársat meg kell becsülni. A mai fiatalok hamarabb feladják, hamarabb otthagyják a társukat, mint a mi időnkben – állapítja meg.

János hozzáfűzi: amikor ő eldöntötte, hogy Marika lesz a felesége, akkor ő azt egy életre gondolta. Fel sem merült benne, hogy esetleg másik pár után nézzen.

Marika és János megmutatják azt a szép albumot, amit az egyik unokájuk készíttetett nekik az aranylakodalmukra. Benne életük legfontosabb történései fényképeken. A falon pedig ott lóg bekereteztetve az az áldás, amit Ferenc pápa küldött a házaspárnak az 50. évfordulóra.

Hegyi Erika

[related-post post_id="4142148"]

[related-post post_id="4139114"]