2019.08.13. 13:52
Magyarországnak is fel kell készülnie a klímakrízisre
Hazánkban a klímaváltozás szempontjából nincs krízishelyzet, de arra fel kell készülni, hogy a kedvezőtlen hatásokat nem lehet kerítéssel megállítani – mondta Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem víztudományi professzora az M1-en kedden.
Orosháza, 2012. augusztus 21. Szollár Szabolcs, a Vegetáció Kft. cégvezetõje a cég aszály sújtotta napraforgótáblájában, Orosháza határában 2012. augusztus 21-én. Békés megyében sok tábla teljesen kiszáradt, sok termelõ jelent be aszálykárt. MTI Fotó: Rosta Tibor
Forrás: MTI
Fotó: Rosta Tibor
Gyakoribb lesz a szélsőséges időjárás, a víz körforgása fel fog gyorsulni, több lesz az árvíz és az aszályos időszakok, területek. A megoldás az lehet, hogy a vízfelesleget nem vezetjük el, hanem tároljuk, hogy szükség esetén felhasználható legyen – mondta a szakember.
Túlzónak nevezte azokat a prognózisokat, amelyek szerint már csak néhány vagy egyetlen év maradt, hogy megfordítsa az emberiség a kedvezőtlen folyamatokat.
Ha azonban a kormányok nem teljesítik vállalásaikat, és az évszázad végéig nem sikerül 2 Celsius-fok alatt tartani a hőmérséklet emelkedését, akkor valóban elérhetünk egy olyan „átbillenési pontot”, amin túl visszafordíthatatlanná válnak bizonyos folyamatok.
A hőmérséklet emelkedése mellett a népességrobbanás is nagy kihívás. A 20. században az emberiség létszáma a háromszorosára, 2 milliárdról 6 milliárdra gyarapodott, a vízkivétel pedig a hatszorosára – ismertette Szöllősi-Nagy András. A reális prognózisok szerint a végpont 2120-ban a 12 milliárdos népesség lehet, amely már valóban az emberi létet fenntartó ökoszisztémákat fenyegeti. Magyarország azonban szerencsés, hisz a Kárpát-medence alján fekszik, jelentős vízgyűjtő területen, továbbá nagy felszín alatti víztartalékokkal is rendelkezik –tette hozzá a szakember.
Borítókép: nyári aszály Orosházán
