Módszertani foglalkozások a dandár helyőrségeiben

Hajdúhadház,  Hódmezővásárhely - Tárazás, fegyver szét- és összeszerelés, éles lövészet, terepkutatás, veszélyes hely átvizsgálása, álcázás tűzrendszer megszervezése – többek ez volt a katonák feladata azon a lőkiképzés, harcászat és műszaki módszertani foglalkozáson, amit Hajdúhadházon és Hódmezővásárhelyen tartottak.

Az 5. Bocskai István Lövészdandárnál az év első felében Blokkosított felkészítés keretén belül az alegységek feladata volt az általános katonai ismeretek alapos és gyakorlatias feldolgozása, a fizikai edzettség feljesztése. A kiképzés befejezése ellenőrző-felmérő foglalkozással zárult, amelynek tapasztalatai rámutattak arra, hogy a kiképző állomány módszertani ismereteit folyamatosan frissen kell tartani – tájékoztatott Dr. Lippai Péter ezredes. A dandár megbízott parancsnok-helyettese szerint bár az elmúlt évek missziós feladatai igencsak igénybe vették a személyi állomány fizikai és szellemi teljesítőképességét, az itthoni rendszeres módszertani felkészítésekre is időt kell szánni.

A dandár kijelölt debreceni személyi állománya a hajdúhadházi lőtér tantermében először Dr. Lippai Péter ezredes előadását hallgatta meg a komplex foglalkozások tervezéséről, az előkészítés szabályairól és alapelveiről, a lőkiképzés foglalkozások tervezéséről, előkészítéséről és végrehajtásáról valamint a dandár vezetése részéről megfogalmazott elvárásokról. Ezt követően Gál József őrnagy, a 39. Lövészzászlóalj törzsfőnöke ismertette a meghívott vendégek, valamint a debreceni és a hódmezővásárhelyi helyőrségből érkező zászlóaljparancsnokok, századparancsnokok, szakaszparancsnokok, vezénylőzászlósok részére a lőkiképzési foglalkozások tervezése, előkészítése, a foglalkozásvezetők felkészítése, a foglalkozási helyek berendezése során betartandó szabályokat és az új Egységes lövészeti szakutasításban szereplő előírásokat. Dr. Böröndi Gábor dandártábornok, az 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka saját tapasztalatairól, a rendszeres módszertani foglalkozások fontosságáról beszélt, ismertette elvárásait, majd végigkövette a katonák egyes foglalkozási helyeken végzett tevékenységét.

A foglalkozásvezetők először eligazítást tartottak a lőtér szolgálati személyeinek, valamint a lőgyakorlatot végrehajtó személyi állománynak, majd ismertették a foglalkozási helyek elhelyezkedésének és a váltások rendjét, valamint a lőtéren betartandó biztonsági-, környezetvédelmi-, munka és tűzvédelmi rendszabályokat.

A lőtéren nyolc foglalkozási helyen hajtották végre feladataikat a 39. Lövészzászlóalj katonái:

A foglalkozási helyeket a résztvevő állomány csoportokra bontva tekintette meg, ahol pontos képet kaptak az adott foglalkozási hely berendezéséről, a foglalkozásvezető illetve a kiképzendő személyi állomány részéről elvárt tevékenységekről.

A módszertani foglalkozás befejező részében a dandár parancsnoka értékelte a látott tevékenységet, meghatározta az alegységek és a kiképzési főnökség 2011. második félévében végrehajtandó feladatait.

Sajgó Imre őrnagy, a Kiképzési Főnökség főnöke szerint a módszertani foglalkozások kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a csapatok kiképzési és felkészítési rendszerében. Ezek azok az alkalmak, amelyek során az alegységek részére világosan és érthetően kerülnek bemutatásra és meghatározásra az adott kiképzési időszakban a felkészítési foglalkozások során alkalmazandó módszertani előírások. Sajgó őrnagy összegzése szerint a kiképzési módszertani foglalkozás elérte a célját, a főnökség, az alegységek részére megfelelő módszertani alapot biztosít a minél eredményesebb és hatékonyabb foglalkozások megtartására, a kiképzésre fordítható idő maximális kihasználására.

A Hódmezővásárhelyen szolgálók programja is előadással kezdődött, ahol Dr. Lippai Péter ezredes kiemelte a foglalkozásvezetők felkészültségének és a komplex szervezés alapjainak fontosságát. „A foglalkozási jegy igazolja, hogy annak megszerkesztője végig gondolta-e, hogy mit és milyen módszerrel szeretne oktatni, kellően fel van-e készülve.”

Kiss Attila őrnagy, a hódmezővásárhelyi kiképzési részleg vezetője az előkészítés és végrehajtás során három fő szempontra hívta fel a figyelmet: szervezettség, időbeliség, tudás.

A 4. számú gyakorlótéren, egy alegység heti kiképzésének három kiragadott elemét mutatták be. A harcászat foglalkozás célja egy lövészraj összekovácsolása volt, egy olyan kivonulási napon, amikor vaklőszert és pirotechnikai eszközök is alkalmaznak. Az első helyen a raj harcjárműre, illetve arról való szállást, a technikai eszköz elhagyása után, annak a két oldalán harcszerű szétbontakozást és a terepen történő mozgásmódokat mutatták be. A következő blokkban a terepkutatást, veszélyes hely átvizsgálását és tűzeszköz felderítést végeztek. Az utolsó kiképzési rész tárgya a védelmi állások elfoglalása, álcázás és a tűzrendszer megszervezése volt. A nem megfelelő végrehajtás közben a foglalkozás vezetője leállította a folyamatot, elmagyarázta a hibát, kijavítva azt. A végrehajtást minden esetben értékelés követte.

Kovács József ezredes, dandárparancsnok-helyettes a látottak alapján elmondta: a fiatal tisztek és tiszthelyettesek közül sokan nincsenek teljes mértékig tisztában a tervezési, szervezési és az előkészítési feladatokkal, ezért évente, vagy félévente meg kell ismételni az ilyen jellegű foglalkozást.

Dr. Lippai Péter ezredes összegzésében kiemelte: szükség van ezekre a módszertani foglalkozásokra, fontos, hogy a meglévő szabályzókat egységesen értelmezze a teljes állomány és a tapasztaltabb katonák didaktikai tanácsokat adjanak, példákat mutassanak be a kiképzéssel rendszeresen foglalkozók részére. A parancsnok-helyettes pozitívumként könyvelte el, hogy a foglalkozásokat mindkét helyőrségben megtekintették a Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnökségének, valamint az Összhaderőnemi Parancsnokság Szárazföldi Hadműveleti és Kiképzési Főnökségének képviselői, sőt tapasztalataikat, észrevételeiket megosztották a dandár vezetőségével és a jelen lévő katonákkal.

- Révészné dr. Markovics Zita hadnagy, Búz Csaba főtörzsőrmester -