Kevesebbet vásárolunk a neten – kiderült, mi az oka

A KSH adatai szerint 2009-től 2021-ig az interneten értékesített áruk összértéke évről évre gyorsabban növekedett, mint a teljes kiskereskedelem, 2022-ben viszont megállt, majd tavaly tovább romlott.

Az NMHH a kutatásában 2021 és 2023 között vizsgálta a 15 évesnél idősebb magyar lakosság online vásárlási szokásait – írja az MTI az NMHH hozzájuk eljuttatott közleménye alapján.

A felmérésben a következő árucsoportok online vásárlását vizsgálták:

• ruha, cipő
• gyógyszer, gyógyhatású termék
• élelmiszer és ital
• könyv, újság
• kozmetikum; mobil, szórakoztatóelektronika
• háztartási vagy kerti gép
• sport- vagy játékszer
• számítástechnikai eszköz
• tisztítószer, vegyszer
• lakberendezési cikk
• jármű és járműalkatrész
• építőanyag, barkácscikk

Az NMHH kutatása szerint 2023-ban a magyar internetezők 80 százaléka vásárolt legalább egy terméket online. A legtöbben, 47 százalékuk ruhát vagy cipőt. Ezután következnek a sorban az egészséggel kapcsolatos termékek és az élelmiszerek, illetve az italok.

2021 és 2023 között az egy vásárlásra eső költés nem csökkent, a legnagyobb kosárérték-növekedés az élelmiszereknél és italoknál volt: egy online élelmiszer-bevásárlás például 9 ezer forintról 16 ezer forintra emelkedett, ami nem meglepő az időszakban tapasztalt kiugró élelmiszer-infláció mellett. Hasonló áremelkedés állapítható meg a háztartási tisztítószereknél és vegyszereknél.

Az egy főre jutó vásárlási alkalmak számát is vizsgálták. Bár a lakberendezési cikkek és építőanyagok, barkácscikkek vásárlási gyakorisága csökkent, a többi termékcsoporté kisebb-nagyobb mértékben, de növekedett. A divatcikkek esetén emelkedett leginkább ez a mutató: egy vásárló átlagosan már háromszor rendel egy év alatt ruhát vagy cipőt.

A visszaesés a fiatal, 16–35 éves korosztályt érintette leginkább. Az online rendelők aránya mindegyik termékcsoportnál mérséklődött a vizsgált időszakban, de annak mértékében jelentős különbségek vannak árutípusok szerint. A legkisebb arányú visszaesés a divatáruk online vásárlóinak éves arányában volt (–12 százalék). Az élelmiszereknél, valamint az egészséggel kapcsolatos termékeknél ( gyógyszereknél, gyógyhatású készítményeknél) a csökkenés szintén mérsékelt.

A kutatásból kiderült: mindegyik vizsgált termékcsoportnál igaz, hogy minél magasabb valakinek a jövedelme, annál valószínűbb, hogy online vásárol. A jövedelem a jármű és járműalkatrész internetes beszerzését befolyásolja leginkább. 300–400 ezer forintos nettó jövedelem mellett az emberek 16 százaléka vásárol ilyen terméket online, 700 ezer forint felett viszont a vásárlók aránya ennek duplája.

Az NMHH azt is vizsgálta, hogy az életkornak és a nemnek szintén jelentős hatása van az online vásárlásra. Minél fiatalabb valaki, annál szívesebben vásárol az interneten divatárut, kiszállított készételt, élelmiszert és italt, könyvet, kozmetikumot, telefont, szórakoztatóelektronikai, számítástechnikai és lakberendezési cikkeket. Az idősebbek viszont nagyobb valószínűséggel rendelnek gyógyszert, gyógyhatású terméket az interneten.

Nők ruhát, férfiak telefont

Annak valószínűsége, hogy egy nő online rendel ruhát vagy cipőt, 53 százalék, míg a férfiaknál ez csupán 39. A nőkre jellemzőbb a gyógyhatású készítmények, könyvek, kozmetikumok, háztartási tisztítószerek, lakberendezési tárgyak internetes vásárlása is. A férfiak viszont telefont, szórakoztatóelektronikai, számítástechnikai, barkácscikkeket, építőanyagot, járművet, alkatrészt rendelnek nagyobb valószínűséggel.

A kisebb városokban, községekben, ahol kevesebb az üzlet és kisebb a választék, az emberek inkább rendelnek online ruhát vagy cipőt, kozmetikumot, háztartási gépeket, szerszámokat, építőanyagot, barkácscikket, járművet vagy alkatrészt – állapította meg a hatóság. 

Az online rendelt élelmiszer és ital, valamint a készétel-kiszállítás viszont sokkal inkább nagyvárosi szokás, ahol a házhoz szállítást kínáló áruházak, éttermek és futárcégek választéka is nagyobb. Annak valószínűsége például, hogy egy budapesti lakos online rendeljen élelmiszert, 34 százalék, míg egy községi lakos esetén csak 26 százalék.