Orbán Viktor: új szakasz kezdődik a világjárvánnyal

Gazdasági Évnyitó 2020 címmel tartottak fórumot a gazdaságpolitika aktuális kérdésekről. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén Orbán Viktor kormányfő, Matolcsy György jegybankelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László, a kamara elnöke tartott előadást – számolt be a Magyar Nemzet.

Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásában hangsúlyozta,

hogy 2020-ban egy új szakasz kezdődik, mégpedig egy világjárvánnyal (ahogy az előző szakasz egy világválsággal kezdődött), de ettől nem kell megijedni, ahogy a válság idején sem kellett.

A miniszterelnök szerint

az elmúlt 100 év legsikeresebb évtizede van mögöttünk.

Ennek a tíz évnek az eredményeit meg kell védeni, a sikernek maradandónak kell lennie. Csak olyan gazdaságpolitikát szabad folytatni, amely fenntartja a stabilitást, nem törekszik úgy növekedésre, hogy közben felborul az államadósság egyensúlya.

A devizaadósság már alacsony,

a miniszterelnök azonban arra törekszik, hogy ez meg is szűnjön, és az államadósság minél nagyobb hányada legyen hazai tulajdonban.

Egyensúlyba került a kereskedelmi és a fizetési mérleg – ez rendkívül lényeges, hisz míg korábban a növekedési időszakokban megbillent az egyensúly a növekvő import miatt, az elmúlt tíz évben azonban már nem, és ez az ideális növekedési forma.

Az unortodox gazdaságpolitika bevezetése után

sikerült visszaszerezni a gazdasági szereplők bizalmát, mind a belföldiekét, mind a külföldiekét, és ebben a Kamarának is döntő szerepe volt.

Lényeges volt, hogy

olyan legyen a gazdaságpolitika, amely nem ellenállásba ütközik az emberek nagy csoportja részéről, hanem egyetértenek vele, megfelelőnek érzik

– mondta Orbán Viktor.

Ez lényeges szempont lesz a következő évtizedben is – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Szerinte olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amely teljesítményre ösztönöz, ami elégedettséget, a sikeresség érzését, sőt, büszkeséget vált ki.

Nem az lesz a döntő, hogy mekkora önmagában a növekedés, hanem hogy a többiekhez képest, akikhez fel akarunk zárkózni, meglegyen a növekedési többletünk – legalább a 2 százalék.

A miniszterelnök a koronavírus tekintetében világjárványra számít, és arra, hogy nem lesz rövid időn belül védőoltás, vagyis nem lesz biztonságérzet, és noha nem magas a halandóság, de a biztonságérzet hiánya okozza a gazdasági hatásokat. Kínában ugyan már visszaszorulóban van a járvány, de hosszú idő esett ki a normális helyzethez képest, és ez nálunk is így lehet:

nyárig eltarthat, amíg a turizmus és egyéb fontos, most megviselt ágazatok talpra állnak

– fejtette ki Orbán Viktor.

A kormány azt várja a Kamarától, hogy

április közepén-végén mérje fel, hogy melyik ágazatban milyen hatása lett a járványnak, és a kormány ennek megfelelően fog célzott támogatást nyújtani.

Ezzel azt szeretnék elérni, hogy ne legyen 2008-as mértékű visszaesés, sőt, fennmaradjon az EU-átlaghoz képest mért 2 százalék növekedés többlet – zárta szavait a miniszterelnök.

10 éve sokan megmosolyogták, ma ez már valóság

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idei gazdasági évnyitóját korábban Parragh László, az Iparkamara elnöke nyitotta meg.

Elmondta, hogy Németország a 2008-as válságból hamarabb állt fel, mint Magyarország, mivel gyorsan meglépte a szükséges lépéseket, míg Magyarország ezt csak évekkel később tette meg.

Akkor viszont felgyorsult növekedésünk, és most immár lényegesen magasabb, mint a német szint.

Immár fegyelmezett költségvetésünk van, a foglalkoztatás növekedése látványos:

míg 10 éve sokan megmosolyogták az egymillió fős növekedést, ma ez már valóság.

Hatalmasat nőtt az export: a világ 30. legnagyobb exportőre vagyunk. Gazdasági versenyképességben, komplexitásban Magyarország a 10. helyen áll, a térségben csak Csehország előz meg minket – tette hozzá Parragh László.

Az Iparkamara elnöke kiemelte: a munkajövedelmeket terhelő adók nagy mértékben csökkentek, a forgalmi típusú adók szerepe nőtt, a gazdaság fehéredett (online pénztárgépek, EKÁER bevezetése, a cégek közti készpénzhasználat korlátozása stb.). Döntő lépés a hatéves bérmegállapodás, amely azért működik, mert minden fél betartja vállalásait (ennek keretében már eddig 27-ről 17,5 százalékra csökkent a munkaadó által a munkavállaló után fizetendő szociális hozzájárulási adó).

Parragh László hozzátette: a további tervek között szerepel az iparűzési adó rendszerének átalakítása, a vidéki régiók felzárkóztatása és a K+F szektor fejlesztése. A szükséges átalakításoknál előfordul, hogy a gazdaságpolitika olyan érdekcsoportokba ütközik, akiket nehéz meggyőzni a változások szükségességéről, mint például a szakképzés átalakításánál. Az oktatás, pályaválasztás szintjén komoly feladatok elé nézünk, melyekben az Iparkamara is szerepet kap: az iskolákban a lemorzsolódás csökkentése, a felnőttképzés hatékony megvalósítása.

A legsikeresebb megyékben a legnagyobb a szakképzésre jelentkezők aránya: például Győr-Moson-Sopron megyében jóval nagyobb ez a szám, mint Szabolcsban: felismerik a fiatalok az ipar nyújtotta kedvező lehetőségeket. Lényeges még a pénzügyi tudatosság fejlesztése – tette hozzá az elnök.

Magyarország sereghajtóból éllovas lett

Matolcsy György, az MNB elnöke előadását azzal kezdte, hogy Magyarország sereghajtóból éllovas lett az elmúlt évtizedben. Ennek eredményeit azonban meg kell védeni, sőt,

előre kell tekinteni a következő tíz évre, és megnézni, hogyan lehet kiteljesíteni ezt a sikert.

A jegybank elnöke szerint az elmúlt évtized sikere kettős: egyensúlyi és növekedési.

Egyensúly van a költségvetésben, a fizetési mérlegben, a munkaerőpiacon, lényegében a gazdaság minden szegmensében, emellett sikerül tartósan magas gazdasági növekedést fenntartani.

A cél, hogy Magyarország az Európai Unió átlagához képest 2 százalékos növekedési többletet érjen el, de az elmúlt két évben sikerült ezt 3 százalékon tartani.

Ha ezt sikerülne 2030-ig fenntartani, akkor az EU átlagos fejlettségi szintjének 93 százalékát érhetnénk el.

A sikeres bérfelzárkózással kapcsolatban Matolcsy György elmondta, hogy

a régióban a legnagyobb nominális bérfelzárkózás zajlott.

A hitelállomány bővülése is a gazdasági növekedés egyik motorja, hiszen több programmal sikerült a vállalati hitelfelvételi kedvet megnövelni, majd a lakosság hitelfelvétele is dinamikus lett.

Három nagy nehezéktől szabadultunk meg:

jelentősen csökkentettük az államadósságot, ezen belül a devizaarány igen alacsony szintre csökkent, és a külső nettó adósság is kevesebb lett. Ezáltal sérülékeny állapotból igen stabil helyzetbe került az ország

– tette hozzá a Nemzeti Bank elnöke.

Matolcsy György az elkövetkező időszak feladatai között jelölte meg, hogy

be kell hozni a legjobb külföldi technológiát és ez alapján kifejleszteni a magasszintű magyar technológiát.

Nagy lehetőség van a kkv-k hatékonyságának fejlesztésében, és a hitelpenetráció is növelhető: a jelenlegi 32 százalék körüli mértékről (GDP arányosan) 60 százalékra, ami az uniós átlag.

Fontos a gyerekvállalási kedv növelése:

a cél, hogy évente kétezerrel több gyermek szülessen.

A demográfiai haladáshoz még szükséges lenne a korai halálozások arányának csökkentése is, hisz ez nálunk uniós szinten magas – fejtette ki a jegybank elnöke.

A magyar gazdaság sikerének záloga a stabilitás és a növekedés

A magyar gazdaság sikerének záloga a stabilitás és a növekedés Varga Mihály pénzügyminiszter azzal az érdekes adattal kezdte előadását, hogy Magyarországon hat olyan állampapír tulajdonos van, aki meghaladja a 100 éves életkort, a legidősebb 103 éves.

A világgazdaság három nagy erőközpontja, az USA, az EU és Kína között folyamatosan erőeltolódások vannak gazdasági értelemben. Az utóbbi időben az Unió növekedése a leglassabb – ez komoly kihívást jelent. Európa például ma a hagyományos autóipar központja, miközben a jövő az elektromos és hibrid autóké, és ezek gyártásában lemaradás tapasztalható a másik két nagy gazdasági erőközponthoz képes – mondta Varga Mihály.

A pénzügyminiszter is kiemelte, hogy a magyar gazdaság sikerének záloga a stabilitás és a növekedés, amelyek most lehetővé teszik, hogy a külső kihívások sokkal kevésbé viseljék meg a gazdaságot, azaz csökkent a külső sebezhetőségünk.

Varga Mihály is kiemelte a fegyelmezett költségvetési politika jelentőségét, a GDP-arányos adósságnak pedig az alkotmány szerint is 50 százalék alá kell csökkenni (most 66, és jóval 80 fölött volt). Az adósság GDP-arányos csökkenésén túl cél a nullás, vagyis hiány nélküli költségvetés, ezáltal már nominálisan, összegszerűen sem növekedne az adósság.

Ami igen fontos még, a magas beruházási ráta: ha a külföldi működőtőke beruházások (évi 4-5 milliárd euró értékben) fennmaradnak, ez önmagában biztosítja a 2-3 százalékos gazdasági növekedés-többletet.

A korábban felfújt tőzsdei árfolyamok most gyorsan csökkennek, részben a koronavírus, részben pedig az frissen kitört, leginkább szaúdi-orosz olajháború hatására.

Az idei évre 1 százalékos hiányt terveztek a költségvetésben, és

1 százalék tartalékot is képeztek, amely lehetővé teszi az előre nem látható események hatásának tompítását

– tette hozzá a pénzügyminiszter.

Az intézményi állampapírhozamok csökkennek, ez előnyösnek tekinthető, hisz olcsóbb az államháztartási hiány finanszírozása. A jövőre nézve Varga Mihály elmondta: fontos a gazdaságpolitikai mozgástér kiszélesítése monetáris és fiskális lépésekkel egyaránt, a versenyképesség növelése, a hat éves bérmegállapodásban foglalt hátralévő adócsökkentés megvalósítása, és a vállalkozások, valamint a technológia idevonzásának folytatása.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján az Intercontinental Budapest szállóban 2020. március 10-én