Ezek lehetnek a koronavírus-járvány gazdasági következményei

Hazánk és Európa gazdasági kilátásairól Szajlai Csaba gazdasági elemző, a Figyelő főszerkesztő-helyettese beszélt az Origónak.

Nem érdemes jósolgatni

Szajlai Csaba elmondása szerint nem érdemes jósolni vagy találgatni még a gazdasági visszaesés mértékét illetően, senki nem tudja biztosan, hogy meddig tart járványügyi vészhelyzet és mikor tér vissza az élet a megszokott kerékvágásába. Emlékeztetett arra, hogy eddig 11 gazdaságvédelmi intézkedés bevezetésről döntött a kormány. Úgy látja, hogy jókora okunk van a bizakodásra, az egyik ok az, hogy a Magyar Nemzeti Bank likviditást pumpál a gazdaságba, az államnak vannak eszközei arra, hogy segítse a gazdaságot.

Eddig azokat a szektorokat segítették, amelyek azonnal padlót fogtak, most került sor a többi szereplőre.

„Én úgy látom, hogy a kormány és a jegybank minden olyan intézkedést meghozott, amelyre az adott szituációban szükség volt” – jelentette ki az elemző.

Hozzátette azonban, hogy ez egy rendkívüli helyzet, nem szabad esztelenül szórni a pénzt, nem tudja senki, hogy meddig tart a járvány. „Most úgy tűnik, hogy egy hosszan elhúzódó időszakról van szó, illetve a kormány célja is az, hogy ellaposítja a vírus terjedését, ezért hiába vannak tartalékok, lépésről lépésre haladnak. További intézkedések várhatók, mindig az adott helyzetnek megfelelően. Legalábbis eddig ez látszik, ez a logikus magatartás” – magyarázta az elemző.

Szajlai kiemelte a hiteltörlesztési moratóriumot, amit a lakossági terhek mérséklésére vezetett be a kormány. Ezt a lépést alapvetően jónak és indokoltnak tartja, mivel nagy segítséget jelent a háztartásoknak és a vállalkozásoknak egyaránt.

Azonban ezt a könnyítést véleménye szerint nem úgy kell érteni, hogy felesleges fizetni a részleteket.

Azzal, hogy az adósok azonnali segítséget kaptak, nagy teher alól szabadultak fel sokan az országban. Azonban akinek módja van rá, az törlesszen tovább.

Mint a gazdasági kérdésekben jártas újságíró, azt tanácsolja, hogy az érintettek hívják fel a bankjukat vagy küldjenek egy e-mailt, és kérdezzék meg, hogy mit jelent a hitele szempontjából az, ha most nem törlesztenek. Persze akinek kiesik a jövedelme, annak nincs mit mérlegelnie, az ő esetében nem kérdés, hogy életmentő segítség a moratórium.

Szerencse, hogy nagyon erős időszak után van Magyarország

„Nem várt helyzettel szembesültünk, nem csak Magyarország, hanem az egész világ. Magyarországnak azonban szerencséje van, mert egy nagyon erős időszak után vagyunk, a rendszerváltás után eltelt évek legjobb időszakán: soha nem látott ütemben bővült a gazdaság, az elmúlt 2 évben 5% körüli mértékben. Növekvő gazdaságból pedig több adóbevétel származik, ezért vannak tartalékaink. Ez nagyon jó bázis” – mondta Szajlai Csaba.

Kiegészítésképpen hozzátette, hogy

hatalmas szerencse az is, hogy a költségvetést úgy készítették, hogy nagy tartalékokkal bír az ország.

Az eddigi információk szerint 600-700 milliárd forintos költségvetési tartalék áll rendelkezésre és még 1-2 ezer milliárdot fel tud szabadítani a Pénzügyminisztérium szükség esetén.

Ha akár 2000 milliárd forint értékben be tud avatkozni az állam ebben a helyzetben, az már egy nagy segítség.

Adósságfinanszírozás szempontjából is jól áll az ország, a belföldiek, a háztartások finanszírozzák az államot. Az adósságszerkezet jelentősen átalakult, már nem vagyunk annak a veszélynek kitéve, mint 2008-ban, hogy ha elfordulnak a külföldi befektetők, akkor beszakadunk. Áttértünk a forint alapú finanszírozásra, ami sokkal biztonságosabb.

Brüsszel

A néhány hete zárult rendkívüli uniós csúcson nem sikerült elfogadni az Unió következő hét évre szóló költségvetését, vita volt a tagállamok között. Most azonban sürgősen dönteni kell, most még nagyobb lesz a jelentősége, mint eddig:

mindenkinek az az érdeke, hogy belendüljön az európai gazdaság.

Szajlai Csaba szerint a korábbi viták ellenére egyértelmű, hogy sokkal több pénzre lesz szükség, jelenleg csak 37 milliárd euró áll a gazdasági visszaesés segítésére. Ugyanakkor az helyes, hogy az Európai Unió máris lazított a költségvetési szabályokon, nem nyomja az adósságféket, a költségvetés túllépésére vonatkozó maastrichti kritériumok fel lettek függesztve. Most nem a mutatók a lényegesek, hanem, hogy a reálgazdasági szereplők talpra álljanak.

Szajlai Csaba elmondta azt is, hogy

a 2008-as és a jelenlegi gazdasági válságot nem lehet összehasonlítani, egyetlen közös bennük, hogy megrendült a világgazdaság, minden más tekintetben különbözik a két helyzet.

A 2008-as krízis egy pénzügyi válság volt, egy magas eladósodottság vezetett az összeomláshoz, a mostani azonban egy reálgazdasági válság.

Véleménye szerint azonban jó hír az, hogy

ezúttal a világgazdaság sokkal gyorsabban ki tud mászni a slamasztikából.

Akkor évekre volt szükség ahhoz, hogy minden gazdaság rendezze sorait, most nagyon valószínű, hogy a bukás után lesz egy hirtelen felpattanás. Ez EU-s és hazai viszonylatban egyaránt igaz.

A nemzetközi elemzők Magyarország szempontjából azt jósolják, hogy az utolsó negyedévben élénkülés is lehet.

A kevésbé optimista szcenáriók szerint a jövő év elején kezdődik egy felívelő periódus. Szajlai Csaba szerint ebben az esetben sem szabad sopánkodni, hanem arra kell koncentrálni, hogy minél hamarabb helyreálljon a gazdaság.

A járvány elmúltával nagyon fontos, hogy az Unió megmozgassa a rendelkezésére álló pénzügyi eszközöket. A tagállamok joggal várják, hogy az Unió nyúljon a zsebébe, mert van pénz.

Az elmúlt években a költségvetések jó helyzetben voltak, a déli államokat leszámítva az uniós államok nagy része jól áll tartalékok tekintetében, a büdzséjük is többletet mutatott. Azt pedig tudnunk kell, hogy

ez a pénz nem adomány, ez nem jótétemény, minden európai országnak az az érdeke, hogy újra beinduljon a gazdaság.

Háborús állapotok Olaszországban

„Olaszország egy kicsit a szívügyem, a feleségemet is onnét csábítottam vissza, s az első tanulmányutam is ott volt. Évente többször utazom oda, Bergamot úgy ismerem, mint a tenyeremet. Most ott háborús állapotok uralkodnak, oda jutottak, hogy a halottakat lassan nem tudják eltemetni” – mesélte Szajlai.

Azonban Olaszországot nemcsak a személyes kapcsolata miatt emelte ki, azért is tartja fontosnak, mert ott sújtott le a fertőzés első hulláma Európában, illetve ez az ország 20 éve nem tud kimozdulni a gödörből, 20 év gazdasági stagnálás van a hátuk mögött. Véleménye szerint nagyon nehéz lesz talpra állítani Olaszországot, de muszáj, ennek a döntésnek nincs alternatívája.

„Az észak-olasz gazdaság szervesen illeszkedik az nyugat-európai gazdasági mechanizmusokba, bankok, nagy cégek, autógyárak, feldolgozó- és építőipari, szolgáltató cégek,az olasz kiesés mindenkinek nagyon fájna. De ne legyenek illúzióink, a német gazdaság is segítségre szorul, a válság nélkül is nehéz időszak elé néztek volna. Nekünk magyaroknak pedig érdekünk, hogy ez a két gazdaság minél hamarabb helyreálljon” – tette hozzá.

„A magyar gazdaság német gazdasággal való közeli kapcsolata közismert, ezer szállal kötődnek egymáshoz. Azonban az olasz-magyar reláció is rendkívül erős, a két ország közötti áruforgalom évtizedek óta dinamikusan nő, annak ellenére, hogy az olasz gazdaság 2 évtizede stagnál. Magyarországnak nagyon jó kapcsolata van az olaszokkal, az egyik legfontosabb külkereskedelmi partnerünk. De alapos okunk van arra, hogy Románia talpra állásának is drukkoljunk, a velük folytatott árucsereforgalom már az osztrákokkal végbemenő kereskedelem volumenéhez közelít” – fogalmazott Szajlai Csaba.

A világgazdaság jövőjét illetően Szajlai elmondta, hogy

sokan fel fognak venni IMF-hiteleket is, eddig több mint 20 ország jelentkezett a Valutaalaphoz.

Úgy vélte, a legfontosabb, hogy nem szabad hagyni, hogy kiszáradjon a pénzpiac, az hatalmas baj lenne, illetve nem szabad hagyni, hogy leálljanak a tőzsdék. Mindezek mellett fontos, hogy likviditás legyen a piacon, és sehol ne alakuljon ki devizaválság, ne forduljon elő olyan, hogy svájci frankért, euróért vagy dollárért álljanak sorba az emberek.

„Ezzel együtt nem hiszem, hogy kétségbe kell esni, van pénz a világgazdaságban, bőséges esztendők után vagyunk, a bőség kitart, van miből beindítani a gazdaságot” – mondta.

A járvány utáni világ

Szajlai Csaba szerint lesznek nyertesei a mostani helyzetnek. Sok tekintetben megváltozik a világ, a vállalkozások sok kérdéshez másképpen fognak hozzáállni: átalakul a távmunka megítélése, az elektronikai ipar fellendül, a hozzátartozó szolgáltatói szektorokkal együtt. Magyarországon jelenleg laptopvásárlási láz van, ezek új szegmenseket nyitnak meg. Szajlai Csaba arra számít, hogy a digitalizáció kényszerből is is nagyot lép előre. Úgy véli, ezek mellett az agrárium, az élelmiszergazdaság fog felfutni, az élelemre mindig szükség lesz.

Mint mondta, a járműgyártók helyzete lesz nehéz, ott kell egy speciális csomag, ami kimenti az ágazatot, mert annak az eltartó ereje hatalmas, a beszállítók, kisvállalkozói kör szintén nagyon nagy.

Ez várható az ingatlanpiacon

„Lesz ármérséklés, ez biztosra vehető. Sőt, jelentős korrekcióra számítok, vissza fog szorulni minden ingatlannak az ára, az albérleti árak változása jelzi hamarosan a nagy mozgást” . fogalmazott.

Szajlai Csaba szerint egy-két hónap múlva tisztábban fogunk látni, érdemes lesz akkor ingatlant vásárolni azoknak, akiknek vannak megtakarításaik. Tudomása szerint ezzel párhuzamosan Budapesten már megjelentek a spekulánsok és a hiénák. Véleménye szerint vigyázni kell, nem szabad azonnal beleugrani egy vásárlásba. Mindig érdemes alkudni, a mostani helyzetben pedig még inkább indokolt.

„A jövővel kapcsolatban végül fontos kiemelni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn bejelentette: minden idők legnagyobb gazdaságélénkítő akcióterve készül Magyarországon” – tette hozzá.