Szijjártó: Magyarország 2030-ra GDP-je 3 százalékát fogja kutatás-fejlesztésre fordítani

A közlemény szerint beszédében a külügyminiszter arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány számos tanulsággal szolgált a világ számára és világosan megmutatta az innováció fontosságát. Ezzel kapcsolatban pedig köszönetet mondott a kutatói és orvosi közösségnek, amiért ilyen rövid idő alatt sikerült kifejleszteniük az oltóanyagokat.

Leszögezte:

a vakcinák jelentik az egyetlen megoldást a válság egészségügyi dimenziójára, így a világ teljes lakosságának beoltására képesnek kell lennie a nemzetközi közösségnek, azaz a sikeres védekezés mára elsősorban kapacitás kérdése.

Majd hozzátette, hogy Magyarország ezért saját oltóanyaggyárat épít, és remélhetőleg más országok is hasonlóan tesznek.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy nem szabad ideológiai vagy politikai kérdésként kezelni a különböző vakcinákat, hiszen azok az életmentés eszközei. A hatóságoknak szakmai, tényeken alapuló eljárást kell folytatniuk az engedélyezések terén, kizárva minden egyéb szempontot – vélekedett.

Aláhúzta: egyesek szeretnék, ha a járványra tekintettel feloldanák a koronavírus elleni vakcinák szabadalmi oltalmát, azonban a magyar kormány szerint ez eltántoríthatná a kutatókat munkájuk folytatásától a jövőben.

Végezetül kiemelte, hogy a világgazdaság és világkereskedelem szempontjából „fekete évnek” számító 2020 után ösztönözni kell a beruházásokat, így támogatva a munkahelyteremtést, miután tavaly 140 millió ember vált munkanélkülivé globálisan. Ehhez fontos a kis- és közepes vállalkozások támogatása abban, hogy képesek legyenek külföldi piacokra lépni.

Mint mondta, ez különösen lényeges Magyarországon, amely a világ egyik legnyitottabb gazdasága, így a kormány továbbra is nagy erőkkel fogja segíteni a K+F-kapacitások fejlesztését.