Elérte legmagasabb pontját a Néprajzi Múzeum új épülete (videó)

A magyar Napur építésziroda által tervezett új Néprajzi Múzeum a Városliget szélén egykor állt parkoló helyén épül, a térszint felett két hatalmas dombot képezve – mondta el a ház csütörtöki sajtóbejárásán a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa. Baán László emlékeztetett arra, hogy az egyedi formájú épület terveit nagyon erős, építész „világsztárokat” felvonultató pályázaton választotta ki a nemzetközi zsűri, és a fejlesztés azóta több rangos nemzetközi elismerést, köztük a Világ legjobb középülete díjat is elnyerte.

A Néprajzi Múzeum új otthona egy nagyszerű gondolat konzekvens végigvitele lesz: az épület mintegy 60 százaléka térszint alatt kap helyet, a felszín fölötti rész pedig két, dombszerűen emelkedő szárnyra válik szét, amelyek egyfajta kaput képeznek a Városligeti fasor torkolatában. A két épületrész egy 1 kilométeres sugarú kör alsó ívét képezi – méltatta a Ferencz Marcel vezette Napur építésziroda terveit.

Nézze meg az épülő Néprajzi Múzeumot bemutató videót!

A miniszteri biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a Néprajzi Múzeum legmagasabb pontja is a lombkoronaszint alatt marad, csakúgy mint a közelben épülő Magyar Zene Háza. A két intézményhez remélhetőleg hamarosan csatlakozhat az Új Nemzeti Galéria épülete is – jegyezte meg.

Baán László az MTI-nek elmondta: a bruttó 40 ezer négyzetméter alapterületű Néprajzi Múzeum építési költségei mintegy 40 milliárd forintot tesznek ki, ami a mai építőiparban kedvező árnak számít.

Mint emlékeztetett, a múzeum gyűjteményének jelentős részét a Szabolcs utcában nemrég átadott Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ fogadja be; a műtárgyak költöztetése már meg is kezdődött.

A muzeológusok igényei szerint készültek a tervek

Kemecsi Lajos főigazgató hangsúlyozta, hogy az általa vezetett Néprajzi Múzeum 150 éves történetében először költözhet kimondottan saját igényei szerint kialakított otthonba, ahol

végre világszínvonalú körülmények között mutathatja be 250 ezer darabot számláló gyűjteményét az eddiginél háromszor nagyobb kiállítótérben.

Nemcsak a tárlatokat befogadó terek mérete számít azonban, hanem összesen csaknem 7000 négyzetméteren rendeznek állandó és időszaki kiállításokat is – jegyezte meg a szakember. Mint emlékeztetett, a múzeum régi, Kossuth téri épületében korábbi irodákból egybenyitott folyosókon tudtak csak kiállításokat rendezni. Az intézmény új otthonának tervezésekor ezzel szemben az építészek a muzeológusok minden igényét figyelembe vették, megtervezve mind a látogatói, mind a műtárgyszállítási útvonalakat; a kiállítóterek pedig szinte korlátlanul átrendezhetők lesznek.

Többféle funkció

Kemecsi Lajos elmondása szerint a Néprajzi Múzeum új otthonának kulcsszava a nyitottság lesz, ami nemcsak a Városligettel való organikus kapcsolatban mutatkozik meg, hanem az épület szabadon átjárható is lesz:

a látogatók ugyanis belépőjegy váltása nélkül átsétálhatnak majd a központi ív alatt, megtekintve az igen látványosnak ígérkező Kerámiateret és a lejtős tetőkön kialakított parkokat is szabadon birtokba vehetik – fűzte hozzá.

Térszint fölött mintegy 1000 négyzetméteren kap helyet a gyermek- és ifjúsági állandó kiállítás; látványos olvasóteremmel, kutatóterekkel vonzza majd az olvasókat a könyvtár és az archívum, de a múzeumnak lesznek külön rendezvényterei, vetítője, étterme is – szólt az épületről Kemecsi Lajos.

Gyorgyevics Benedek, a beruházó Városliget Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy az épületet megújult zöldfelület és egy hangulatos promenád fogja körülölelni, de a Liget többi részén is folytatódik a zöldfelületek megújítása.

Borítókép: A Néprajzi Múzeum építési területe 2020. szeptember 10-én