Lídia az életért blogol

Sokak számára érdekes lehet a folyamat, ahogy egy fiatal belsőleg is megérti Krisztus szenvedésének értelmét és ez által lelkileg felszabadul. A Miskolci Egyházmegye Görögkatolikus Ifjúsági Fóruma és a Görögkatolikus Felsőoktatási és Kulturális Diákotthon ifjúsági lelki napjának tanúságtevő vendége Miskolctapolcán Bartos Lídia Lelle pszichológus hallgató, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium egykori diákja volt, aki szabadidejében életvédelemmel foglalkozik és a 777 blog egyik állandó szerzője.

– Becsúszott baba voltam, ami azt jelenti, hogy csak úgy lettem, a szüleim nem voltak házasok. Azóta mindketten megházasodtak és külön családot alapítottak – osztotta meg a blogger. – Egy lelkigyakorlaton villant be, hogy valójában magzat koromban életveszélyben forogtam, mert néhányan az abortuszt javasolták édesanyámnak. Pszichológiai tanulmányaimból tudom, hogy ez a szituáció már születésem előtt megsebzett. Mélyen érintett a dolog és elkezdtem életvédelemmel foglalkozni. Bár az írásaimat a szimpatizánsaim gyakran megosztják, de jóval kevesebben olvassák végig, ezért készítettem egy YouTube-videót Két test, egy döntés címmel, amiben összegyűjtöttem az életpárti észérveket.

Isten betöltötte az űrt

A Teremtőjével folytatott párbeszéd arra inspirálta, hogy tapasztalatait másokkal is megossza.

– Katolikus háttérből jövök, de korábban nem volt személyes kapcsolatom Istennel. Aztán egyszer lehetőségem nyílt részt venni a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozón Madridban, ahol lelki változás indult bennem. Észrevettem, hogy Isten személyesen szól hozzám és atyai szeretetével kezdte kipótolni az űrt, amit lelki sérüléseim okoztak. Aztán teltek-múltak az évek és többen kérték, hogy beszéljek róla, hogy miért fontos számomra, hogy Jézus meghalt értem. A kérdésre racionálisan tudtam a helyes válaszokat, de saját magam még nem éltem át – mesélte Lídia.

Tanúság az igazságról

A belső vívódástól lassan szilárd meggyőződésig jutott el a blogger.

– Eljött egy pont az életemben, amikor erősen foglalkoztattak a tragédiák és a szörnyűségek a világban, és nem értettem, hogyha Isten engem a szeretete felől biztosított, hogyan engedheti meg mindezt. Rengeteg harag gyülemlett föl a lelkemben, ami sokáig forrongott bennem, miközben ugyanúgy keresztény körökben mozogtam. A barátaim próbáltak segíteni, de nem jöttek rá, hogy arra lenne szükségem, hogy meghallgassanak. Ezalatt éreztem, hogy Jézus mindvégig mellettem áll és lassan megnyíltam rá, hogy az Ő hangját is meghalljam. Megértettem, hogy valójában a legnagyobb igazságtalanság vele történt, amikor keresztre feszítették, hiszen Ő semmilyen bűnt nem követett el, mégis vállalta értünk a kereszthalált. Rájöttem, hogy Istennek célja van velem, mégpedig az, hogy az igazságtalanságokkal szemben kiálljak az Ő igazságával és ezáltal minden a helyére került – zárta a tanúságtevő.