2020.01.11. 09:30
Galambokban leli örömét
Különleges röp- és állóképességük miatt válhattak versenygalambbá az indiai származású tipplerek.
Kádár Pál Ovidiu a könyvével
Fotó: Bujdos Tibor
Családja hagyományait ápolja Kádár Pál Ovidiu partiumi származású miskolci galambtenyésztő 37 éve. A több megyénkbeli taggal rendelkező Hungarian Flying Tippler Club (HFTC) elnökének ars poeticája, hogy „akkor válik igazi férfivá az ember, ha tud magán nevetni és megírta a saját könyvét.” Felfogásához hűen decemberben kiadta a Galamb versenyek és egyéb légi hobbik – Gyakorlati útmutatók a galamb/ tippler tenyésztőknek című könyvét, hogy a sportot népszerűsítse a fiatalok körében is. Ez egy fordítás, amelyben aktualizálta és kibővítette Heinz Kaupschäfer német galambtenyésztő 1980-ban megjelent, Hochflugtaubensport című szakmai körökben alapműnek számító tankönyvét.
– A tippler galambot Indiából hozták, de Egyiptomban is honos volt, ahol már a fáraók is nagyon kedvelték. Keleten, őshazájában régen is háziállatként, boxban tartották és etették. Aztán Európába először a britek hozták be, mert megtetszett nekik, hogy nagyon sokáig tud szállni. Jellemzője, hogy kifejezetten izmos, szép kiállású, nyugodt madár. Kezdetben magányos állat volt, nem verődött csapatokba, ezt már mesterséges úton alakították ki nála. Eltérő mozgásai szerint ma több fajtája létezik: a keringő, amely a leggyorsabban repül, a pergő, amely a levegőben bukfencezve megfordul és a kecskéző, amely időnként oldalra bukva halad. A könyv borítóján is ezek láthatók – mondta a fordító és szerző.
Autentikus brit alapok
A továbbiakban a klubéletről tudtunk meg néhány részletet.
– Országos és nemzetközi klubok is léteznek és mindegyik külön versenyszabályzattal rendelkezik. A magyar, román, szerb együttműködés nagyon erős, de sok idős galambtenyésztő elhunyt már és velük a galambfajták is kihalófélben vannak. 2010-ben a román klubelnök segítségével, Pajkos Péter klubtársammal közösen alapoztuk meg társaságunk szabályzatát, amely az angol gyökerekig nyúlik vissza. Gyömrői székhellyel működünk, de 18 klubtagunk az ország minden tájáról érkezett, Pécstől Miskolcig és Szombathelytől Törökszentmiklósig. Rajtam kívül van még egy hejőcsabai tag is. Facebook oldalunkon érdekes írásokkal igyekszünk megszerettetni hobbinkat és elkészült a pólónk is a HFTC logójával. A következő nagyobb eseményünk az lesz, amikor mindenki megkapja majd a galambjaihoz a madárgyűrűt – sorolta a klub elnöke.
Akár mínuszokban is
Postagalambokról, kihaló félben lévő és strapabíró galambfajtákról is olvashatunk a könyvben.
– A fordításomban többlet az eredetihez képest a Magyar Pergő Klub és a röppostagalamb története, illetve a kevés példányszámú aradi szalagos galamb bemutatása. A nikolajevi galambról szóló fejezet szintén extra. Erre a fajra az jellemző, hogy szinte lebeg a levegőben és képes akár tíz órát is a magasban tölteni, illetve a mínusz 10 fokos klímát is elviseli. A versenygalambok etetéséről és tréningezéséről is készítettem egy összefoglalót, ami a kezdők számára lehet hasznos. Romániában az erkélyen galambásznak a sporttársak, tehát bárki elkezdheti a tipplerezést, aki kedvet érez hozzá – ajánlotta Kádár Pál Ovidiu.