A gyorsaság egy kicsit csökkenti a biztonságot

Március elején indul az azonnali fizetési rendszer (AFR) Magyarországon. A bevezetéssel párhuzamosan új típusú csalási módok megjelenésére lehet számítani. Többek között hamis banki applikációk, megtévesztő sms-üzenetek nehezíthetik meg a bankok dolgát abban, hogy megítéljék egy tranzakció valódiságát. Mindez komoly biztonságtechnikai feladatot jelent.

Rosszindulatú szoftverek?

Az átállást követően a kiberbűnözők például hamis banki applikációk, mobiltelefonra specializálódott rosszindulatú pénzügyi szoftverek, hamisított sms-üzenetek vagy akár az utalásokhoz immár elegendő másodlagos azonosítók (mobiltelefonszám, e-mail-cím, adóazonosító jel, illetve adószám) elleni technikai támadásokkal élhetnek annak reményében, hogy a pénzintézetek nem készültek fel a veszélyekre.

„Hatalmas feladat elé állítja a bankok technológiai rendszereit az azonnali fizetési rendszer bevezetése. Az erről szóló vélemények egyáltalán nem súlytalan ijesztgetések. Élő példák vannak, az Egyesült Királyságban a rendszer elindítása után a csalások száma és értéke egyaránt drasztikusan emelkedett. Mindez egyértelműen jelzi az intézmények számára, hogy a korábbi szűrési módszerek nem lesznek elegendőek” – mondta Zala Mihály, az EY kibervédelmi szolgáltatásokért felelős vezetője.

Elengedhetetlenné válik a szűrőrendszerek részletes tesztelése, ráadásul a folyamatos finomhangolása is. A számos meghatározó elem közül a fő feladat az lesz, hogy a fizetések közül a pénzintézeti rendszerek kiszűrjék a hamis tranzakciókat.

(A borítóképen: A kiberbűnözők most is résen vannak| Fotó: Shutterstock/Illusztráció)