Szenvedni senki sem szeret

Most jó, most nem fáj – sokszor hallják ezt a miskolci Erzsébet Hospice Otthonban, ahol a fájdalomcsillapítás gyakran a kezelés legfontosabb része. A fájdalomra testben és lélekben is fel kell készülni – erről beszélgettünk dr. Simkó Csabával, az Erzsébet Hospice Otthon osztályvezető főorvosával.

Miért érezzük a fájdalmat?

A daganatos betegség a testi-lelki szenvedések komplex terhét rakja mind a betegekre, mind a családokra. A szenvedése rendkívül összetett. Amennyiben a fájdalom olyan erős, hogy emiatt már hozzánk fordul a beteg, akkor az a legfontosabb, hogy csillapítsuk a fájdalmát. Természetesen nemcsak daganatos betegeknek vannak fájdalmaik. De ebben az esetben a rák mint daganatos betegség ténye, az ezzel együtt járó kezelések és vizsgálatok, valamint az a tudat, hogy a beteg érzi, hogy meghalhat, felerősítheti a fájdalmat. A

félelem, a depresszió képes a fájdalomérzést növelni.

Sokszor elgondolkodunk azon, hogy egyáltalán mérhető-e a fájdalom.

Igen, a fejlett tudománynak köszönhetően már mérőműszerekkel is. Ma már vannak olyan mérőműszereink, amelyek képesek mérni a fájdalmat. Ezek olyan eszközök, amelyek az agyműködést tárják fel. De ha két embernek elvágjuk egy-egy ujját, az egyiknek biztosan jobban fáj, mint a másiknak. Két ember nem egyformán érzi a fájdalmat. Ezért összességében azt kell mondanunk, hogy a fájdalom szubjektív és egyénfüggő. Mérhető ugyan a fájdalom, de a mindennapi munkánk során, a hétköznapokban a beteg szubjektív

jelzéseire, fájdalomleírásaira kell hagyatkoznunk.

A különböző daganatos megbetegedések különböző fájdalmakat okoznak.

Vannak olyan daganatos megbetegedések, amelyek általában nagyobb fájdalmakkal járhatnak. Ilyen például egy hasnyálmirigyrák. Elviselhetetlenül nagy fájdalommal jár. De ilyen az emlőrák, ha átterjed a csontokra vagy a mellkasfalra. El sem tudjuk képzelni, hogy milyen iszonyú fájdalmakkal jár. Vagy ott van a viszonylag gyakori méhnyakrák, ami jellemzően a nyirokcsomókban jelenik meg áttéttel. A betegség során olyan idegtörzsek nyomódnak, amelyeket a fájdalom elviselhetőségének érdekében csillapítanunk kell. Az a legfontosabb a munkánkban, hogy megállapítsuk a fájdalom eredetét, és ennek megfelelően választunk a betegnek fájdalomcsillapítási terápiát.

Önök itt, a hospice-házban hogyan csillapítják a fájdalmat?

A fájdalmak jellemzően összetettek, és a fájdalomforrás feltérképezése is bonyolult folyamat. A fájdalmakat orvosi szemmel nézve elemeire, forrásaira, okozóira „szétszedjük”, és igyekszünk mindegyiket külön-külön csillapítani. Ez egy óriási kihívás, amely komoly szakmai felkészültséget és években mérhető tapasztalatot kíván. A legtöbb esetben azonban nyilván nem vesztegethetünk a diagnózis felállításával hosszú időt. Vannak olyan módszereink, amelyekkel akár már néhány percen belül is csillapítható az elviselhetetlenül nagy fájdalom. Bizonyos gyógyszereket csak intézményi keretek között adhatunk, de van olyan csillapítás is, amelyet otthoni környezetben is alkalmazhat a beteg.

Van a fájdalomcsillapítóknak mellékhatása?

Természetesen. De ha belegondolunk, akkor látjuk: mindennek van mellékhatása. Nemcsak a gyógyszereknek, hanem az ételeknek is, amiket elfogyasztunk. A mellékhatásokkal számolnunk kell, és igyekszünk úgy beállítani a gyógyszereket, hogy sokszor még a mellékhatásokat is arra tudjuk használni, hogy csökkentsék a beteg panaszait. Ilyenkor művészet az orvostudomány. Az agyunk fantasztikus dolgokra képes. A lelki támogatásra is oda kell figyelnünk. Ha a beteg kizárólag a fájdalomra irányítja a tudatát, akkor a kevésbé erős fájdalom is erősödhet.

Végül, ha már a tudatnál tartunk. Vannak, akik azt kérik, hogy fájdalomcsillapítóként olyan gyógyszert használjanak, amely nem módosítja a tudatot.

Igen, sokan kérik ezt. De fontos hangsúlyozni, hogy ebben a kérésben egyfajta tudatlanság van. A betegekben indokolatlan a félelem. Nagy dózisú morfium típusú kezelés mellett is lehet a beteg tiszta tudatú. A fájdalomcsillapítás nem feltétlenül befolyásolja a beteg tudatát, döntés- és cselekvőképességét. Mi abban hiszünk, hogy a fájdalomcsillapítással meg tudjuk szépíteni a beteg életét.