Egy csicsergős, nevetős vasárnapon

A madarak és fák napjának küldetése, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelem fontosságára. A hagyomány több mint százéves, és hazánkban 1902-ben szervezte meg először Chernel István ornitológus.

Azóta már a természetvédelmi törvényben is szerepel, hogy május 10-e minden évben a madarak és fák napja.

Most ne nyúljunk a fiókákhoz!

– Az idei évben a koronavírus-járvány miatt a madarak és fák napját sem ünnepeljük külön rendezvényekkel – mondta ottjártunkkor Veress Tamás, a Csanyik-völgyben található Miskolci Állatkert és Kultúrpark gyűjteményi vezetője. – Május 4-étől, hétfőtől újra kinyithattunk a nagyközönség felé. Hétköznap is folyamatosan érkeztek. De a hétvége és a jó idő még inkább megsokszorozta a látogatók számát.

– A madarak és fák napja kapcsán azért, mert látszólag eléggé eltérő két élőlénycsoportról van szó, az egész ökoszisztéma fontosságára szeretjük felhívni a figyelmet – folytatta Veress Tamás. –Gyakorlatilag azonban rengeteg madár kötődik költőhely és táplálékszerzés szempontjából a fákhoz. Arról nem beszélve, hogy sok talajon mozgó madárfaj is éjszaka a fákon pihen. A fák több szempontból is fontosak az oxigéntermeléstől kezdve a légszennyező anyagok megkötéséig, ráadásul nagyon fontos alapanyagok a bútoroktól kezdve a papíron át egészen a tüzelőanyagokig.

Veress Tamás hangsúlyozta, hogy a madarak az életközösségben is fontos szerepet töltenek be. Például a fecskék többek között szúnyogokkal táplálkoznak, ezeknek a csípése pedig számunkra egyrészt kellemetlen, másrészt rengeteg betegség hordozói lehetnek. A legtöbb madárfaj védett, ezért az elpusztításuk vagy a fészkeik lerombolása komoly természetvédelmi bírságot von maga után. A parkokban, házak kertjében gyakran költenek feketerigók, rozsdafarkúak és egyéb énekesmadarak. Jellegzetességük, hogy a kikelt, tollas, de még röpképtelen fiókák kiugrálnak a fészekből, és pár napig a bokrok tövében keresnek menedéket, amíg röpképessé nem válnak.

A szakember azt is elmondta: akik azt hiszik, hogy ezeknek a madaraknak segítségre van szükségük, és összeszedik őket, sajnos nem tudják, hogy sokkal nagyobb kárt okoznak azzal, ha kiszakítják a fiókákat a természetes élőhelyükről, ellentétben azzal, ha hagyják őket.

Rendszeres látogatók

Az egyik papagájröpde előtt találkoztunk Tóth Réka Szabinával, aki lelkesen integetett a madaraknak.

– Muhiban élünk, kertes családi házban, ahol kutya és macska is van, ami nagy könnyebbséget jelentett az önkéntes karantén idején, mégis a szokásosnál is nagyobb öröm volt a kislányunk számára, hogy újra ellátogathatunk a miskolci állatkertbe, ahova egyébként is rendszeresen járunk – tudtuk meg Réka édesapjától, Tóth Zoltántól.

A tizenhat éves Zsóka Marcell saját bevallása szerint, sokakkal ellentétben, könnyebben bírta az önkéntes karantén miatti bezártságot, mégis nagyon megörült, hogy nagy állatbarát lévén az egész családdal ellátogathatott a miskolci állatkertbe.

Újra zakatol a kisvasút

Ötvenszázalékos kapacitással ismét közlekedik a Lillafüredi Állami Erdei Vasút, hétköznapi nevén a kisvasút, a Miskolc–Garadna útvonalon. Kizárólag nyitott kocsikkal, amelyeket folyamatosan fertőtlenítenek. És csak egy társaság ülhet egy széksoron. A kalauzon kívül további dolgozók is ügyelnek a maximális létszám, a megfelelő távolság és az egészségügyi előírások betartására. Az első napon járatonként két-három család utazott a kisvonattal.

– Eddig csak a lakóhelyünk környékén sétáltunk, ezért most örömmel jöttünk, hogy kihasználjuk a lehetőséget és kiránduljunk egyet a Bükkben – mesélte Karczag Tamás, aki feleségével és gyermekeivel Diósgyőrben él, és az interneten keresett hétvégi programot a családnak, amikor a kisvasút honlapján meglátta: újra lehet kisvasúttal kirándulni.

– Szolnok megyéből, Karcagról érkeztünk, és mi is az interneten láttuk, hogy utazhatunk a lillafüredi kisvonattal – mondta Szabó Imre, aki feleségével és kisfiával kirándult. – Felmegyünk a végállomásig, szétnézünk, sétálgatunk ebben a szép időben, és a következő járattal indulunk vissza.

Volt munka: a rendészek is dolgoztak

– A hétvége folyamán Miskolc belvárosában, Miskolctapolcán, a Tündérkertben, Lillafüreden és a Bükk többi részén is nagyon sok emberrel találkoztak a kollégáim – tájékoztatott Kovács László Csaba, a Miskolci Önkormányzati Rendészet Igazgatója. – Érezhető volt, hogy az önkéntes karantén után a jó időben a szabadba vágyott mindenki. Az összes parkolóban kilencvenszázalékos volt a telítettség mindkét napon. A vendéglátó-helyiségek teraszain pedig betartották a másfél méteres távolságot az asztaltársaságok. Számos esetben ittas állapotban lévő, rosszulléttel küzdő egyéneknek nyújtottak segítséget a rendészek, illetve támogató, figyelmeztető szolgáltatásokat nyújtottak azokban az esetekben, amikor bizonyos helyeken több család vagy több fiatal együtt sétált, és nem tartották a másfél méteres távolságot, valamint a Bükkben, néhány tűzgyújtóhelynél kellett felhívni a figyelmet arra, hogy tűzgyújtási tilalom van érvényben.