Nyáron is komoly veszély a szén-monoxid mérgezés

Sokan a fűtési szezonhoz kötik ezeket az eseteket, holott több háztartásban egész évben gázüzemű, fali vízmelegítővel, kazánnal állítják elő a meleg vizet, így a szén-monoxid-mérgezés veszélye egész évben fenyeget. Fontos, hogy klímát, páraelszívót, vagy beépített szagelszívó-ventilátort szakember telepítsen, hiszen ezek együttes használata is befolyásolja a lakás légáramlását. A nyári melegben lecsökkenhet a kémény huzathatása, így fokozott a veszélye annak, hogy visszaáramlik a szén-monoxid a lakótérbe.

Vasárnap délután öt helyre is riasztották a fővárosi tűzoltókat szén-monoxid-szivárgás miatt, három helyről is kórházba kellett szállítani a lakókat mérgezés gyanúja miatt. De időben és helyesen jelzett a szén-monoxid-érzékelő vasárnap délután Gödön, Karcagon és Zalaegerszegen is.

Veszélyes a fürdőszoba

Nyílt égésterű készülékek esetében az égéstermék hőmérséklete és a lakáson kívüli, környezeti hőmérséklet különbségéből adódó nyomáskülönbség befolyásolhatja a kémény huzathatását. Minél magasabb a külső hőmérséklet, annál kisebb a nyomáskülönbség, ami gyengíti a kémény huzathatását. Visszaáramláshoz vezethet továbbá a karbantartatlan gázkészülék, illetve azon háztartási eszközök, amelyek működésük közben megváltoztathatják a lakásban uralkodó nyomásviszonyokat. Ilyenek a konyhai szagelszívók, a ventillátorok és a klímaberendezések is – hívja fel a figyelmet a katasztrófavédelem. Ezeket a készülékeket nem szabad a tüzelőberendezéssel egyidejűleg használni. A tűzoltók tapasztalatai szerint minden negyedik szén-monoxid-mérgezéses eset a fürdőszobában történik. Az ott üzemelő fűtőkészülékek, kombi gázkészülékek, illetve az átfolyós rendszerű vízmelegítők a mérgező gáz elsődleges forrásai.

A katasztrófavédelem hatósági szakemberei az ellenőrzések során gyakran tapasztalták azt, hogy a vegyes tüzelésű kályhák kéménye a benne lerakódott koromtól, behullott tégladarabtól, vakolattól, vagy más egyéb idegen tárgytól leszűkült, ez vezetett szén-monoxid-mérgezéshez, hiszen az égéstermék egy része vagy egésze visszaáramlott a helyiségbe. Ilyenkor rövid idő alatt drasztikusan megemelkedik a lakás levegőjének szén-monoxid-koncentrációja. Egy-egy kémény megfelelő működéséhez az is fontos, hogy olyan tüzelő-fűtő berendezést csatlakoztassanak rá, amelynek teljesítménye illeszkedik a füstelvezetőhöz. A megfelelő méretezés biztosítja a szükséges huzatot az égéstermékek biztos szállításához. Ehhez természetesen az is kell, hogy a kémény szerkezetében ne legyenek repedések, a fugázás ne legyen sérült vagy hiányos, a kéménycsövek illesztése, a kéménytisztító nyílás pedig nyitott legyen.

Nem jól használjuk az érzékelőt

A helyszíni ellenőrzések rámutattak arra is, hogy sok helyen ugyan van szén-monoxid-érzékelő, ám azt nem az előírások szerint használják. Előfordult, hogy egy-egy baleset helyszínén a padlón, a fal tövében vagy az éjjeliszekrényen találták meg azt a katasztrófavédelem szakemberei. A sérültekkel folytatott beszélgetésekből az is kiderült, hogy sokan összetévesztik a szén-monoxidot és a szén-dioxidot, ami azért okoz problémát, mert míg az előbbi a levegőnél kicsit könnyebb, így a légtér felső részét tölti ki, addig a szén-dioxid másfélszer nehezebb a levegőnél és a padló közelében gyűlik össze. Ez utóbbi gáz is képes halált okozni, azonban a szén-monoxid-érzékelő nem alkalmas a kimutatására.

A jogszabályi előírások szerint a kéményseprő a kémények időszakos ellenőrzésekor vizsgálja a szén-monoxid-érzékelő meglétét és működőképességét is. Hiányosság vagy szabálytalanság esetén értesíti a tűzvédelmi hatóságot, amely figyelmezteti és a szabálytalanság megszüntetésére szólítja fel az ingatlan tulajdonosát.

A szén-monoxid az idén tizenhárom áldozatot szedett, az esetek kettő kivételével magánlakásokban történtek. A szén-monoxid-mérgezések jelentős részét meg lehetett volna előzni, ha a létesítési és használati szabályokat betartják, az ilyen esetek elsősorban gázüzemű tüzelő-, fűtőberendezés nem megfelelő üzemeltetése miatt fordultak elő.