Erőt adhat a tapasztalat

A karanténidőszak alatt szerzett tapasztalatokat egy második hullám esetében már bátran hasznosíthatjuk. Pszichológus szakértővel beszélgettünk róla, hogy kisebb és kamasz gyermekeink milyen nehézségekkel találkozhattak a bezártságban, és a szülők hogyan segíthetnek nekik egy újabb, hasonló helyzetben.

Magyarázzuk el nekik!

– Egy kisebb, óvodás gyereknek természetes dolog, hogy otthon van egész nap a szüleivel. Viszont egy serdülőnek az az életfeladata, hogy menjen és fedezze fel a világot – jelentette ki Drahos Judit tanácsadó szakpszichológus. – A kicsiknél sarkalatos pont lehet, hogy az ő szintjüknek megfelelő információik legyenek róla, hogy mi történik körülöttük.

Serdülők esetében az érzelmi oldal nehezebb, mint a kisebb gyerekeknél.

– Ebben az életkorban eleve meg kell birkózni az élet nagy filozófiai kérdéseivel. Jellemző rájuk, hogy ami bármilyen életkorban extrém devianciának számít, az náluk belefér a normál övezetbe. A kamaszok egyébként inkább a kortársaik felé ventilálják ki a szorongásaikat, félelmeiket. Viszont a szülőknek is oda kell figyelni rá, hogy ne menjenek el a sötét oldal irányába. Ugyanis hajlamosak akár az önpusztítás, akár a depresszió vonalain elindulni.

A fiatalok a szülők felé is küldik a jeleket, ha baj van, de sok múlik rajta, hogy mennyire jó a kapcsolatuk az otthoniakkal és mennyit beszélgetnek a fiatalt érdeklő dolgokról. Észrevehető jel, hogyha magához képest változást észlelünk rajta, például extrém magába fordulást vagy nyugtalanságot tapasztalunk. Néha a nagyfokú flegmaság is takarhat belső bizonytalanságot – magyarázta a pszichológus.

Akciótervvel

A pozitív alkalmazkodási képesség és kompetenciaérzés egy ilyen stresszhelyzetben, mint a koronavírus nagyon fontos, amihez a belső erőforrásaink segítenek minket hozzá.

– A családok életében a veszélyhelyzet ideje alatt a legnagyobb feszültségforrás maga a bezártság volt. Talán a második hullám ebben lehet más az elsőhöz képest, hogy már nem lesz minden tekintetben váratlan, és tudni fogjuk, hogy mi az, ami először működött, hogyan tudtuk levezetni a feszültséget. Ez lehet az valakinek, hogy játszik a gyerekével, másnak pedig, hogy kicsit egyedül van. Érdemes ezeket a dolgokat kiértékelni, meghúzni a határainkat és akár kidolgozni rá egy családi akciótervet javasolta Drahos Judit.

A gyerekeknél is személyiségfüggő, hogy inkább az aktivitásra, vagy nyugalomra van-e szükségük.

– Ha a szülő érzékeny ezekre a szükségletekre, akkor sokat segíthet nekik. Az otthoni tanulás terén pedig érdemes átkeretezni a helyzetet. Nem ugyanazt várni tőle, mint az iskolai közegtől, hanem megtalálni benne azokat a dolgokat, amelyek ténylegesen fejlesztik a fiatalokat. Például az információszerzési és rendszerezési képesség – foglalta össze a szakember.