Lévay Györgyi és Priska Tibor emlékezete

Lévay Györgyi 2019. július 28-án, 69 éves korában hunyt el a hódmezővásárhelyi kórházban. Nem sokkal később, szeptember 2-án a férje, Priska Tibor is követte párját, hogy az űr, amit maguk után hagynak, végleges legyen. A gyász napjaiban az Észak-Magyarország is megemlékezett róluk.

Buzafalvi Győző nekrológ­jában egyebek között ezt írta a kiváló publicistaként évtizedeken át emlékezeteset alkotott Priska Tiborról: „Virtuóza volt a szavaknak, mindig megtalálta a legodaillőbbeket. A legvadabb időszakokban sem alkalmazkodott a szirénhangokhoz, a sugallatokhoz, nem lett »sajtókuli«.” Lévay Györgyivel kapcsolatban felidézte: az újságírás klasszikus, humán változatát képviselte, mindig az emberiesség oldaláról közelítette meg a témákat. Élmény volt vele a beszélgetés. Mindketten messzebbről érkeztek: Priska Tibor Nógrádból, Lévay Györgyi Zalából vált a borsodi élet értő résztvevőjévé.

Beszélgetésekben az elmúlt egy évben is elő-előkerült, hogy vajon mi lehet velük – a valaha volt kollégák, a régi olvasók közül nem mindenki értesült a szomorú hírről. Vagy bár tudta, nem akarta elfogadni a tényt. Az emlékezet eleven, a működésének szabályai nem feltétlenül igazodnak a tapasztalat és a logika törvényszerűségeihez.

Újságírók esetében még az is táplálja ezt a jelenséget, hogy vannak művek – az írások előkereshetőek az archívumokból. Újraolvashatóak. Lehet hümmögni, rábólintani. „Ez ma nem így van.” „Ez ma is így van.”

Emlékező összeállításunkban Lévay Györgyi és Priska Tibor egy-egy korábbi írását ajánljuk az olvasóinak figyelmébe.

(A borítóképen: Lévay Györgyi, Priska Tibor)