Jöhet az újévi fogadalom!

Az év utolsó napján senki nem lehet szomorú. Ilyenkor temetjük a rosszat, és reményteljesen nézünk a jövőbe.

Utánanéztünk, milyen hagyományok, népszokások kapcsolódnak szilveszterhez. Nem volt nehéz dolgunk, hiszen számtalan forrás fellelhető a témában.

Szerencse és egészség

Szilveszterkor és újévkor a szokások és hiedelmek célja, hogy biztosítsák a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, a bő termést, az állatállomány szaporaságát. A népi kalendárium szerint a szilveszter az újév első napjával összefüggő nap, ezért a két nap szokásai, hiedelmei gyakran azonosak, illetve mindkét napra érvényesek. Az éjféli zajkeltésnek (kongózásnak, csengőzésnek, pergőzésnek) ezen a napon fontos szerepe volt. Részben azért, hogy mindenki felébredjen, és az új esztendőben szorgalmasan dolgozzon, másrészt azért, hogy a nyáj az újév beköszöntésekor a másik oldalára forduljon. Ezért a nagyobb fiúk végigjárták a házakat, és kolompolással, ostorpattogtatással riasztották fel a jószágot, hogy megforduljon. Úgy vélték ugyanis, hogy ezzel biztosítják az állatok szaporaságát és egészségét. A háziak borral, pálinkával, süteménnyel kínálták és különböző ajándékokkal jutalmazták a vendégeket.

Babonák széles skálája

A babonák széles skálája a szilveszter ünnepéhez kötődik. Ekkor teszünk fogadalmakat, s ekkor tehetünk legtöbbet a következő évi sikereinkért. Csupán néhány évszázada lett január első napja az új év kezdete, a régi időkben tavasszal vagy ősszel kezdődött az új esztendő.

Sokan készítenek szerencsepogácsát vagy tortát, amibe egy érmét sütnek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz. Az óévtől mindig hangosan, zajosan búcsúztak el az emberek, hogy elijesszék az ártó szellemeket. Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat. Mosni, takarítani tilos, mert ez nem hoz szerencsét. A jóslás is fontos szerepet kap az új év kezdetén. Úgy vélték, az év utolsó napjának álmai előrevetítik a jövőt. Régen fokhagyma-kalendáriumot is készítettek az időjárás megismeréséhez. 12 fokhagymába sót tettek, mindegyik hagyma egy-egy hónap megfelelője volt. Ha a hagyma reggelre átnedvesedett, arra a hónapra sok csapadékot vártak. A lányok gombócot főztek, mindegyikbe egy-egy férfinév került. Amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, az jelezte a leendő férj nevét. Gyakran ólom vagy viasz segítségével próbálták megfejteni a jövőt. A felmelegített ólmot vagy viaszt hideg vízbe öntötték, s a kapott forma segítségével fejtették meg a jövő titkait.

Néhány megmaradt

De vajon mennyire hiszünk ma a babonákban, és mennyit tartunk meg a szilveszteri és újévi szokásokból?

Varga Ákos azt mondta az Észak-Magyarországnak, hogy ő nem hisz, de néhányra azért odafigyel.

– Az étkezéssel kapcsolatos szokásokat mi is tartjuk. Szilveszterkor disznóhúst eszünk, újévkor pedig lencsét. Az év utolsó napján igyekszünk nem veszekedni, mert úgy tudom, ha ezen a napon békétlenség jellemzi a házat, akkor egész évben ez lesz a jellemző. Ez nyilván nem így van, de azért nem árt az óvatosság – jegyezte meg Ákos nevetve. Fogadalmakat inkább valamilyen jó ügy érdekében tesz bármikor, amikor szükség van rá. Ilyen volt például, hogy ha megszületik az első gyermeke, akkor leszokik a cigiről. Ez olyan erős motiváció volt, hogy sikerült is a fogadalmát megtartani.

Pásztor Jánosné Mária már nyugdíjas. az Észak-Magyarországnak elárulta, hogy ő az óév utolsó perceiben mindig kívánni szokott. Úgy gondolja ugyanis, hogy az ekkor elhangzó kívánságok teljesülnek az év során.

– Természeten nem a földtől elrugaszkodott dolokra kell gondolni, hanem olyasmire, aminek reális esélye van. Volt olyan év, amikor minden kívánságom teljesült, de olyan is akadt, amikor egyik sem. Azt azonban fontosnak tartom, hogy fogalmazzuk meg a céljainkat, vágyainkat, hiszen ha ezekkel tisztában vagyunk, akkor teszünk is értük – tanácsolta Mária. Megjegyezte: az újévi lencse fogyasztását még soha nem hagyta ki.

(A borítóképen: A disznóhús nem maradhat el a szilveszteri-újévi menüből)