A keresztség ünnepe is

A protestáns egyházakban nem szokás a víz és házak megszentelése. Azonban a vízkeresztnek mint ünnepnek hasonlóképpen nagy jelentősége van, hiszen bibliai eseményeket elevenít fel.

– Mi evangélikusok is ugyanazt a három epizódot ünnepeljük Jézus élettörténetéből, mint más felekezetek. Azonban minden évben egy másikra helyeződik a hangsúly, hiszen ezek között a valóságban több év telt el – emelte ki Sándor Frigyes, a Miskolci Belvárosi Evangélikus Gyülekezet lelkésze. – Idén a három király látogatására koncentrálunk, és január 6-án 11 órától lesz ünnepi istentiszteletünk. A járvány miatt most nem tarthatunk úrvacsoraosztást, de a korábbi években arra is volt lehetőség vízkeresztkor.

A 3–4. században alakították ki az egyházi esztendőt, és akkor nyert több fókuszpontot a vízkereszt.

– Azért, hogy minden jelentős bibliai esemény kaphasson egy ünnepet, sokszor többet is összecsoportosítottak. A vízkereszt esetében ezek között a kapcsolatot Jézus megjelenése adja. Születésével eljött a világba, és a napkeleti bölcsek hódoltak előtte. Aztán mint Megváltó lépett fel keresztelésekor a Jordánnál. Ezt az Atya szózata is megerősítette, hiszen azt mondta, hogy „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgassatok”. Jézus megkeresztelkedésével maga adott példát az embereknek, annak ellenére, hogy nem voltak bűnei. A Jordánban való alámerülés gesztusával kifejezte, hogy magára veszi a bűnöket, amelyeket a követői megvallottak. Végül mint isteni személy jelent meg az első csodatételével, amikor a vizet borrá változtatta a kánai menyegzőn. Ezzel a tettével mindannyiunkat Isten királyságába hív meg – magyarázta a lelkipásztor.

Belépő az egyházba

A keresztséget minden keresztény felekezet szentségnek tart.

– A Szentírásban, amit tulajdonképpen Isten kinyilatkoztatásának tekintünk, szó szerint nincs szó szentségekről. Emiatt a protestáns felekezetek a katolikus héttel szemben két szentséget tartottak meg. A keresztséget és az úrvacsorát, mert ezeknek látható jegyei is vannak. Mindkettő az Isten országába való tartozást fejezi ki. A régi időkben csak felnőtteket kereszteltek a megtérésük után, ahogy ez Krisztus esetében is történt. A felnőtt keresztség hagyományát vitte tovább a baptista egyház. A gyermekkeresztség abból a bibliai gondolatból indul ki, hogy ha valaki megismeri Jézus Krisztust, azáltal az egész háza népét megszenteli. Később a szülők kérésére elkezdtek babákat keresztelni. Az evangélikus és a református egyházak szerint a keresztelő valójában Isten megváltó áldozatára kell hogy ráirányítsa a figyelmet. Arra, hogy ha az áldozatát elfogadjuk, akkor az Isten országához tartozunk. Ebből nem szabad kizárni a gyerekeket sem. Viszont, hogy ők tudatosan igent tudjanak mondani Isten hívására, már kicsit idősebbnek kell lenniük, ezért tartjuk 13–14 éves korban a konfirmációt – fejtette ki Sándor Frigyes.

(A borítóképen: Sándor Frigyes az újévi istentiszteleten)