Egerészölyv a kórházban

Egyre gyakoribbak a szabálytalanul használt csapdák, amelyek védett ragadozó madarakat is megfognak. Január 11-én Kápolna mellett az erdőben egy egerészölyvet találtak csapdába szorulva. A madár reggelre elpusztult volna, ha nem kap azonnali segítséget. Természetkárosítás-, állatkínzás- és orvvadászat bűntette történt – írja közleményében a Madárkórház Alapítvány, amely bejelentést a 06-30-535-6484-es 24 órás ügyeleti számán fogad.

Életmentő riasztás

– Kápolnára este érkezett a telefonhívás, hogy egy férfi csapdába szorulva talált egy egerészölyvet. Nem tudták a csapdát szétnyitni, ezért engem riasztottak, mert fagy és sötét volt, és a madár az éjszakát nem tölthette kint – emlékezett Nagy Attila, a Hortobágyi Madárkórház önkéntese. – Azonnal elindultunk a bejelentő terepjárójával a helyszínre. Amikor megtaláltuk a ragadozó madarat, úgy döntöttem, hogy nélküle nem jövök ki, csak vele. Volt némi veszélye a mentésnek, mert a sötétben nem nagyon láttam, és a csapda akár vissza is csukódhatott volna. Villanyfénynél átnéztem az ölyvet, otthon elláttam mind a két szárnyát, másnap pedig elvittem a Madárkórházba. A madárnak szerencséje volt, mert könnyű sérülésekkel került ki a halálos veszélyt jelentő csapdából.

Szerencsés madár

– Az elmúlt egy évben ez a negyedik ilyen eset. Most egy fiatal, jó kondícióban lévő tojó állatról van szó, amely az eddigi telet egészen jól viselte – mondta dr. Déri János, a Hortobágyi Madárkórház állatorvosa. – Sem a kötőhártyáján, sem a száj nyálkahártyáján nem látszott olyanfajta bevérzés, amely sokkos állapotra utal, ami ennél a csapdánál, egyéb esetekben általános. A bal szárnyának kéztőcsontja tört szilánkossá, jobb szárnyán zúzódásokat szerzett, a lábának egyik ujjperce pedig bedagadt. Nagyon nehéz műtéten vagyunk túl, az állat nem biztos, hogy fog még valaha repülni. Két hónap rehabilitáció és gyógytorna vár rá.

A doktor úr egy csapdázási szakértővel is konzultált levélben az ügy kapcsán. „A szóban forgó engedélyezett hattyúnyak ölőcsapdát és a csalit egyaránt földdel kell takarni ahhoz, hogy az a kutyaféle ragadozók, a róka és az aranysakál csapdázására szelektíven alkalmazható legyen. Az álcázás is kiemelten fontos, hogy a csapda környékét felkereső ragadozók közül csak a kutyafélék találjanak rá a föld alá telepített eszközre” – írta Hajas Péter Pál vadbiológus.

Részletes szabályozás kellene

„Amennyiben valaki csapdában fogott, sérült állatra talál, ne álljon neki saját erőből kiszabadítani, hiszen a szakszerűtlen próbálkozás további sérüléseket eredményezhet, hanem kérjen segítséget! A sajnálatos ölyvfogás rámutat arra, hogy a természetmegőrzési és vadgazdálkodási szempontból egyaránt fontos csapdahasználat részletes szabályozását és képzési rendszerét fejleszteni szükséges.”

(A borítóképen: Ölyv – vadászat közben)