A levágott vesszőket használjuk szaporításra

A fásdugványozás egyszerű szaporítási mód, a levágott vesszőket elduggatjuk, és ősszel a végleges helyükre ültetjük.

Fásdugványokat a nyugalmi időszak kezdetétől – lombhullástól – egész rügypattanásig szedhetünk. Szaporíthatjuk így a díszfákat, díszcserjéket, bogyós gyümölcsöket, melyek beérett vesszői alkalmasak a dugványozásra.

Szabad földben, zárt edényben

Dolgozhatunk azokkal a fajokkal, amelyek rügyei tavasszal korán fakadnak, például bodzával, ribiszkével, egyes díszfákkal. A később kihajtókat, például a tamariskát, a jezsament akár márciusban is szedhetjük dugványozásra. Könnyen és jól gyökeresedik a fűz, a nyár, a tamariska, jezsamen, ribiszke és díszribiszke. A szedett vesszőt 20-25 centi hosszú darabokra vágjuk.

A gyökereztetést lehet szabad földben, de akár zárt helyen edényekben is végezni. A dugványokat tűzdeljük, úgy, hogy a felső 1-2 rügy maradjon a talaj felszíne fölött. Fontos, hogy utána alaposan tömörítsük a talajt, majd 10-15 centiméter magasan töltsük fel, hogy ne száradjanak ki. Takarhatjuk a dugványokat lombbal, fóliaalagúttal, de vékony, fekete fóliával is.

A rügyek tavasszal kihajtanak, hajtásnövekedés azonban csak a begyökeresedett dugványoknál lesz erőteljes. Júniusban a gyökértelen fásdugványok hajtásai elpusztulnak, ekkor szedjük ki őket. A begyökeresedett példányok azonban erőteljesen hajtanak. Felszedésükkor legyünk óvatosak, ne sérüljenek a gyökerek.

(A borítóképen: A rügyek tavasszal hajtanak majd ki)