Az eltűnt fánkot keresték farsangkor – még az ágyú csövébe is benéztek

„Tavaly csak hét hónapig voltunk nyitva, ezért az idei évvel is úgy kalkuláltunk, hogy tudtuk, januárban még nem fogadhatunk látogatókat. Titkon bíztunk abban, hogy márciusra már elmúlik a veszélyhelyzet, most pedig abban reménykedünk, hogy talán júniusban nyithatunk” – mondta el az Északnak Király Judit, a Szerencsi Művelődési Központ és Könyvtár megbízott vezetője.

A Szerencsi Rákóczi-várban található intézményben hétfőtől szombatig, minden délután kettőtől hatig vagy nyolcig csoportjaik vannak. Háromféle nyugdíjasklub, népi díszítő iparművész szakkör, foltvarró szakkör és sakkszakkör működik, továbbá rejtvényfejtő és ultiklub, a gyerekeknek logiklub. Kórusok próbálnak. Amióta azonban itt a koronavírus-járvány, a művelődő közösségek ezen tevékenységei szünetelnek.

Király Judit úgy véli, ez sokkal nagyobb baj, mint az, hogy nem lehet rendezvényeket szervezni.

Már az újraindulásra gondolnak

Akinek van lehetősége, mint például a pedagógus kórus karnagyának, az online tartja a tagokkal a kapcsolatot mindenkivel. Elküldi a kottát, és valamilyen szinten gyakorolni is tudnak. Az idősebb generáció nagy része azonban inkább a telefont használja a tájékozódásra.

– Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a klubvezetőink ugyanúgy megkapják a tiszteletdíjukat, hiszen fontos számunkra, hogy ebben az időszakban is tartsák a kapcsolatot – telefonon és interneten – a csoportjaik minden egyes tagjával, különben ezek a közösségek széthullanának – hangsúlyozta a közművelődési szakember. – Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy nagyon sokan veszteségesek, sőt akár csődbe is mennek és ez borzasztó. De hiszem azt is, hogy a járvány nagy kárvallottjai közé tartoznak a kis önművelő közösségek, mert nem tudnak hol találkozni. Az idősek, az egyedülállók és a gyerekek számára nagyon fontosak ezek a programok. Örömmel jönnek minden héten, akár többször is, és várják a találkozást a többiekkel: jövünk, mert klub van, szokták mondani.

Király Judit szerint az újranyitás egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy ezeket a szakköröket és klubokat „újra kell indítani”, és új tagokat is kell toborozni, hiszen sajnos vannak, akik az elmúlt időszakban elhunytak. Addig is nagyon sokat dolgoznak azon, hogy minden rendelkezésre álló módszerrel tartsák mindenkivel a kapcsolatot. Karácsonykor lefotózták magukat a kollégákkal az előtérben, képeslapot készítettek belőle, és több mint háromszáz címre postázták, hogy érezzék az odajárók, törődnek velük, hiányoznak nekik és nem feledkeztek meg róluk.

Gombóc Artúr volt a tolvaj

– Nagyon rossz, amiért a magyar kultúra napját csak úgy tudtuk megünnepelni, hogy a kolléganők szavaltak, az egyik ismerősünk énekelt, ezt felvettük videóra, megvágtuk és kitettük a közösségi oldalunkra. Az idei március 15-e pedig már a második lesz, amit nem tölthetünk együtt – mondta szomorúan.

A közösségi oldal nyújtotta lehetőségeket azonban maximálisan kihasználják, rendszeresen jelentkeznek 2-3 perces rövid videókkal. Farsang alkalmával például az eltűnt fánkot kereste a szerencsi vár területén a fánkkommandó, vagyis Micimackó, Malacka és Tigris, és még az ágyúcsőbe is benéztek. Végül kiderült, hogy Gombóc Artúr volt a fánktolvaj, aki nem talált csokoládét, ezért ráfanyalodott a fánkra.

Király Judit elmondta azt is, hogy arra legmerészebb álmaiban sem számított, hogy az utcán vagy a boltban leszólítják a helyiek, gratulálnak és lelkesen érdeklődnek, hogy mikorra várható a következő videó.

A látogatókat a „távolból” is szeretnék bevonni néhány közös tevékenységbe, ezért farsangi jelmezversenyt és hóemberépítő versenyt is szerveztek. Ezekre e-mailben várták a fotókat, amelyeket kitettek a közösségi oldalukra, ahol kattintással lehetett szavazni. Valentin-nap alkalmából azt kérték, hogy mindenki küldje be a kedvenc szerelmes versének a címét. A legtöbben Radnóti Miklós: Szerelmesvers Boldogasszony napján című versére voksoltak. Egy tehetséges gimnazista fiatalember elszavalta ezt.

– Már készülünk a nőnapra és egy szomorú ünnepre március 10-én, ami a Cukorgyár bezárásának a napja – mesélte a megbízott intézményvezető, aki nagyon fontosnak tartja a múlttal és a hagyományokkal való törődést.

A könyvtár szentély

A Könyvtárkapu projekt is működik, ami azt takarja, hogy a könyvtár ajtajában átadják a kikölcsönzött könyveket. A diákok és az idősek ezt ugyanúgy igénybe veszik, mint régen, amikor bejárhattak a könyvtárba. Március 1-től továbbfejlesztik ezt a szolgáltatást, és házhoz is viszik a könyveket, hiszen sokan nem tudnak értük menni.

– Igaz, hogy nagyon sok információ van az interneten, de ehhez szükség van egy jó könyvtárosra vagy pedagógusra, aki segít a fiataloknak abban, hogy melyik oldalakon találják meg a hiteles információkat – taglalta a közművelődési szakember. – A könyvtár szentély, a kultúra és a tudás temploma, egy világítótorony, ami megmutatja a helyes irányt – foglalta össze a könyvtár szerepét a beszélgetés végén Király Judit.

(A borítóképen: Király Judit)