Diagnózis nélkül ne cselekedjen!

Korábban már foglalkoztunk az autoimmun betegséggel, amely egyeseknél egészen enyhe tünetekkel jelentkezik, míg másoknál akár az életminőség romlásával is járhat. Az állapot nem gyógyítható, szakszerű diétával lehet csak karbantartani. Sajnos egyre több embert érint a betegség, ezért fontos a tisztánlátás a témában.

Létezik cöliákiás és nem cöliákiás gluténérzékenység, vagyis non-coeliac gluten sensitivity (NCGS). Az NCGS lényege, hogy a glutén is okozhatja az amúgy cöliákiára jellemző tüneteket, csak nem tudni még, pontosan miért, de nem következik be bélboholysorvadás és antitesttiter-emelkedés – tudtuk meg dr. Juhász Márk gasztroenterológus, belgyógyász szakorvostól. Nemcsak a glutén, hanem más fehérjék is felelősek lehetnek a gabonákból készült ételek által kiváltott, cöliákiaszerű tünetekért, ennek megfelelően beszél a szakirodalom egyre inkább non-coeliac wheat (búza) sensitivityről, a csak a glutén kóroki szerepét felvető NCGS helyett. A szisztémás tüneteket közvetlenül nem a glutén, hanem a gluténbevitelre válaszként termelődő antitestek váltják ki. Az érintett szövetekből, szervekből, például immunfluoreszcens vizsgálattal is ezeket az antitesteket, és nem a glutént magát mutatják ki – mondta a szakorvos.

Nem allergia

Sem a cöliákia (más néven lisztérzékenység vagy gluténszenzitív enteropathia), sem egyéb más, úgynevezett gluténasszociált kórkép nem allergiás eredetű, ezért ezekkel kapcsolatban az allergia említése kerülendő – hangsúlyozta a gasztroenterológus.

Ronthat a helyzeten

A betegség gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordulhat.

A felnőttcöliákiára jellemző, hogy gyakoriak az atípusos esetek (nincs hasmenés, fogyás, egyéb malabszorbciós tünet), gyerekeknél viszont gyakoribbak a típusos megjelenési formák.

A betegség gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordulhat – dr. Juhász Márk

Ha valakiben felmerül, hogy a glutén- vagy egyáltalán gabonafélékből készült étel okoz tüneteket, akkor először gasztroenterológus szakorvost kell felkeresni.

Semmiképpen sem lehet a kivizsgálás előtt gluténmentes étrendre átállni! A szakma szabályai szerinti a kivizsgálás lefolytatása előtt megkezdett gluténmentes diéta ugyanis rontja, vagy hosszú ideig folytatott diéta esetén ellehetetleníti az adekvát diagnosztika esélyét – hívta fel a figyelmet dr. Juhász Márk.

A jó szakember óriási segítség

Amennyiben a szakorvos olyan diagnózist állít fel, amely miatt a diéta követendő, akkor szükség van egy jól képzett dietetikusra.

A témában valóban jártas dietetikus tanácsadó óriási segítséget jelenthet a páciens számára, főképpen a gluténmentes étrend bevezetésének kezdetén – tette hozzá a gasztroenterológus.

Sajnos a diéta később sem hagyható el, és szigorúan be kell tartani ahhoz, hogy a beteg állapota stabil legyen.

Csak valószínű, de nem száz százalékig bizonyos, hogy ha az antitest titerek normál tartományban vannak, akkor a beteg biztosan jól diétázik – vélekedett a szakorvos. Sajnos nem egyszerű a helyzet, hiszen vannak ritka, komoly fejtörésre okot adó esetek.

Lehetséges tünetek

A fentieken kívül gondolni lehet – egyebek mellett – lisztérzékenységre az alábbi panaszok, betegségek esetén is:

(A borítóképen: Fontos a szakszerű diéta a beteg állapotának karbantartásához)