Ritka vendég jött a sarkkörről

Különleges madarat, egy tollászkodó jeges búvárt láttak a Hejőkeresztúr, Nyékládháza és Muhi közigazgatási határán elterülő Debreczeni-tavon január 18-án. Eddig mindössze 24 alkalommal jegyezték fel hazánkban a fajt. A búvárfélék az északi félteke sarkköri és sarkkör környéki vizeinek fészkelő madarai, de délebbre költöznek telelni.

Nem vadászhatnak rá

– A búvárok a messzi Észak-Európa, Közép-Szibéria és a sarkkör védett fészkelő madarai. Tehát nem lőhetőek ki és nem vadászhatóak – mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

Fürgék a vízben

– A tengerparti régióban vagy a tenger közeli édesvízi tavaknak a halász madarai. Többségük a tengeren telel, de évről évre mindig ellátogatnak hozzánk a be nem fagyó nagy vizeink miatt. Hazánkban két fajuk, a sarki és az északi búvár rendszeres vonuló madarunk. Viszont időnként az is előfordul, hogy egy jeges búvár olyan helyen tűnik föl, ahol még nem látták. Gyakorlatilag az ország egész területén találkozhatunk velük télen, de csak nagy ritkán – tudtuk meg a szóvivőtől.

A búvárfélék különleges kvalitásokkal rendelkeznek.

– A nevüket onnan kapták, hogy 60 méterre, vagy annál mélyebbre is képesek lebukni, hogy halásszanak. Áramvonalas testükkel elképesztően ügyesen úsznak, ezért a saját közegükben nagyon nehéz őket meggyűrűzni. Egy olyan alkalommal sikerült befogni egyet, amikor leszállt a nedves úttestre, mert azt hitte, hogy folyó, és nem tudott felemelkedni – hallottuk Orbán Zoltántól.

Kikelnek, és már úsznak is

A tavaszi időszakban sok ezer kilométerre költenek Magyarországtól. Mindkét szülő gondozza a fiókákat. A fiatalok fészekhagyók, a kikeléssel egyből tudnak úszni, és követik a szüleiket a vízben. Kevés természetes ellenségük van, de a fészkelésük időszakában védtelenebbek. Ilyenkor a réti sas, a vándorsólyom és az északi sólyom esetleg el tudja őket kapni – mondta el még a szakember.

(A borítóképen: A jeges búvárnak kevés az ellensége)