A karbonsemlegesség elérése a cél

A világ szén-dioxid-kibocsátásának a fele megszűnhet három évtizeden belül a klímaváltozás visszaszorításáért dolgozó országok ígéretei szerint.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete a tavaly év végi tájékoztatójában emlékeztetett: a világ nettó károsanyag-kibocsátásának 2030-ra meg kell feleződnie, 2050-re pedig le kell nullázódnia, hogy másfél Celsius-fok alatt maradjon a bolygó átlaghőmérsékletének növekedése az iparosodás előtti állapotokhoz képest.

Összefogás a bolygóért

A világ minden országa elkötelezte magát a káros­anyag-kibocsátás visszaszorítása mellett a 2015-ös párizsi klímaegyezményben. Az Európai Unió a század közepére ígéretet tett arra, hogy a bolygó első karbonsemleges kontinensévé váljon, ezt pedig a koronavírus-járvány kezelése alatt is szem előtt tartja. Az ENSZ szerint ugyanis a tudomány álláspontja egyértelmű: ha ezt a célt nem érjük el, akkor a járvány gazdaságra, társadalomra és emberekre kifejtett hatása el fog törpülni a közelgő klímakatasztrófa hatásai mellett.

Magyarország 2020 júniusában a klímatörvény elfogadásával kijelentette, hogy 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet. A szöveg szerint a nemzeti klímapolitikának az egész Kárpát-medencére érvényesnek kell lennie, igazodnia kell az ország nemzetközi és európai uniós vállalásaihoz, de figyelembe kell vennie a karbonsemleges atomenergia-felhasználás lehetőségét is, a szennyező fizet elvét, továbbá arányos és reális beavatkozások logikáján kell alapulnia – írta tavaly nyáron az MTI. Ezt megelőzően, még tavasszal meghirdette a kormány a klíma- és természetvédelmi akciótervét, melynek keretében a megújuló energiára került a hangsúly.

A megújuló energiaforrások jelentőségét nem szabad alábecsülni. A legoptimistább becslések szerint is 100 éven belül el fognak fogyni a világ nem megújuló energiaforrásai, vagyis a Föld kőolaj-, földgáz- és uránkészletei is. Ezzel szemben a megújulók – napenergia, biomassza, szél- és vízenergia – korlátlan lehetőségeket kínálnak.

Számolni kell a megújulókkal

A karbonsemlegesség eléréséhez pedig bárki hozzájárulhat. Háza értékét növelheti és kiadásait csökkentheti például az ember, ha otthonában is számításba veszi a megújuló energiaforrásokat – derül ki a magyar energiagazdaságban is jelentős E.ON elemzéséből. Érdemes megfontolni például a korszerűsítésre felhasználható falusi csok esetén, hogy napelemekbe vagy hőszivattyúba fektet-e az ember – írták.

Olyan energiaforrás is rendelkezésre áll, melyet sok helyen egyszerűen a föld alá temetnek. A nem újrahasznosítható szemét nem lerakókba kerül, hanem elégetik – a felszabaduló energiából pedig erőművekben áramot, hőt és üzemanyagként hasznosuló biogázt is termelnek a hulladékenergia üzemek terén két évtizede világelső Svédországban. A New York Times által megkérdezett szakemberek szerint négytonnányi szemét egy tonna olaj, vagy 1,3 tonna szénnek felel meg energiatartalmi szempontból. Rövid távon tehát észszerű megoldás, a szénnél kevésbé szennyez, a szemétlerakóknál pedig hatékonyabb.

Bruttó Nemzeti Boldogság

A Föld másik oldalán tartogat még meglepetéseket a Himalájában található, a hatalmas India és Kína között megbúvó Bhután is. A világ egyik legzöldebb országa karbonnegatív – tehát több káros anyagot vesz ki az atmoszférából, mint amennyit termel. A Magyarországhoz képest alig feleakkora területű és tizedannyi lakosú Bhutáni Királyság 70 százaléka ugyanis erdővel borított, és mivel népességének nagy része mezőgazdasággal foglalkozik, háromszor annyi szén-dioxidot nyel el természetes környezete, mint amennyit a gazdaság kibocsát – írta a CNN.

Bhután ezzel önmagában nem egyedi. Különlegesség, hogy ez a teljesítmény nem kényszerű, hanem a kormányzás elveibe tartozik. Itt ugyanis nem GDP-ben (bruttó nemzeti össztermékben) mérik a teljesítményt, hanem Bruttó Nemzeti Boldogságban. Az emberek boldogsága tehát fontosabb az állam számára, mint a gazdaság növekedése, ebben pedig kiemelt szerepe van az egészséges környezetnek. A CNN cikke kiemeli: Bhután az egyetlen ország a világon, mely alkotmányában védi erdeit. Az ország területe a törvény szerint legalább 60 százalékban mindig erdős kell hogy legyen, a fa mint nyersanyag kivitelét pedig húsz éve teljesen megtiltották.

Energiáját Bhután víz­erőműveiből nyeri, a megtermelt áramból pedig a szomszédoknak is exportál. Az előrejelzések szerint 2040-re a gazdasága megduplázódásával is karbonnegatív marad az ország. Az országok és egyének mellett a környezetvédelem felelősségéből a nagyvállalatok is kiveszik részüket. Jelentős károsanyag-kibocsátást könyvel el az energiatermelés mellett például a közlekedés, ezen belül pedig az autóipar. Nemrégiben több gyártó is elkötelezte magát amellett, hogy szakítanak a belsőégésű motorral hajtott járművek gyártásával. Ilyen az amerikai General Motors, mely hetven éven át a világ legnagyobb autógyártója volt. Az amerikai vállalat február 28-án jelentette be, hogy 2035-ig megszünteti benzines és dízeles meghajtású modelljei gyártását, 2040-re pedig az egész világon karbonsemlegesen fog tovább működni. Hasonló lépésről tudósított kedden a BBC, amikor kiderült, hogy a svéd Volvo is csak elektromos autókat fog árulni, ők viszont már egy évtizeden belülre, 2030-ra ígérték a váltást. Szerintük a belsőégésű motoros autóknak nincs jövője.

(A borítóképen: A napelemes energiatermelés ma már sokak számára könnyen elérhető)