Harminc éve a matyó kultúráért

Februárban ünnepelte megalakulásának harmincadik évfordulóját a Matyó Népművészeti Egyesület. A ma már 150 tagot számláló civil szervezetet 1991. február 15-én alapították.

Berecz Lászlóné alapítása óta az egyesület elnöke. Gyerekkora óta a táncegyüttesben szerepelt, a rendszerváltás idején pedig a kultúrház igazgatóhelyetteseként is feladatai közé tartozott a táncosok ügyeinek intézése. Az együttes akkoriban inkább reprezentációs célokat szolgált, de úgy érezte, közösség­építésben sokkal többet ki lehetne hozni belőle.

Szinte önerőből váltunk naggyá, amire büszkék vagyunk – Berecz Lászlóné

A fejlődés útján

– A rendszerváltással együtt tanultuk meg a nonprofit szervezet létrehozását és működtetését. Nyitott szemmel jártunk a külföldi fellépéseken, sokat tanultunk Beke Páltól, aki fölkarolta a civil szférát. Akkoriban jöttek létre a városvédő, városszépítő egyesületek, például Mezőkövesden is, ez is inspirált. A már akkor is működő nagymamaklub vezetőivel és a táncosokkal 17-en alapítottuk az egyesületet – idézte föl Berecz Lászlóné, aki ezután számos szervezet létrehozásában segédkezett. – Voltak bizonytalanságok, de megtanultuk az ezzel járó felelősséget, a kihívásokat, rátaláltunk a fejlődés útjára. Biztosítottuk a működés feltételeit, lett ingatlanunk, vagyonunk, öntudatunk. Szinte önerőből váltunk naggyá, amire büszkék vagyunk – értékelt lapunknak Berecz Lászlóné.

Az egyesület fundamentuma a táncegyüttes volt, majd nagy hangsúlyt fektettek a táncos utánpótlás-nevelésre. 1997-ben megalapították a Százrózsás Alapfokú Művészeti Iskolát. Ez a törvényi és személyi változások miatt azóta megszűnt, de a néptáncot azóta szakkörök keretében oktatják kiváló táncpedagógusok.

Akkoriban is voltak Mezőkövesden népművészek, de önálló vállalkozóként vagy hobbiból tevékenykedtek, az együttműködéssel viszont növelték a lehetőségeket. A tánccal, a kiállításokkal, mesterségbemutatókkal olyan széles skálát képviselnek, mint kevés egyesület az országban.

Cselekedni kellett

– A Matyó Háziipari Szövetkezet felszámolása is mérföldkő volt. A korábban nemzetközi színvonalat képviselő matyó hímzőkultúra minőségét a szétesés és vállalkozók megjelenése után az utolsó években negatívan ítélték meg. Oda jutottunk, hogy a 2001-es Kisjankó Bori Hímzőpályázatra nem volt mezőkövesdi nevező. Cselekedni kellett, megalakult Pap Bernadett vezetésével a Borsóka Hímzőkörünk, megalapítottuk a Százrózsás Hímzőpályázatot. Kiadtuk a Mezőkövesdi matyó hímzés című könyvet, s digitális tananyagot is készítettünk, amely ezen az oldalon érhető el. Emellett OKJ-s tanfolyamokat is szerveztünk – sorolta az egyesület elnöke.

Hozzátette, a jövőben fontos lesz nemcsak a táncos, hanem a kézműves utánpótlás képzése is, ez nagy kihívás lesz. Korábban volt kísérlet fiatalokból álló népdalkör létrehozására, de ez nem tudott kiteljesedni. A táncosok és a pávakör tagjai, valamint szólisták azonban továbbadják a mezőkövesdi népdalkincset.

Az egyesület 2003 óta a Matyóföldi Folklórfesztivál szervezője. Igyekeznek bemutatni a hazai hagyományokat, de elhozni Mezőkövesdre az egzotikumot, más kultúrák táncait, népi hagyományait is. A tavalyi fesztivál elmaradt, de nyár végén megrendezték kistestvérét, a Folklór Hétvégét, amely azonban nem nemzetközi. Nem tudni, idén vagy a későbbiekben, hogyan alakul a fesztivál sorsa, a hétvégét viszont idén mindenképp szeretnék megtartani.

Az egyesület évről évre jelen van a budapesti Mesterségek Ünnepén, ahol már nem csupán mesterségbemutatót tarthattak, tavalyelőtt a táncegyüttes a nagyszínpadon is fölléphetett. A szervezet volt a motorja, hogy a matyó kultúra fölkerült az UNESCO szellemi kulturális világörökségi listájára. Erről évente megemlékeztek a Matyó Rózsa Ünnepével, bár Berecz Lászlóné szerint lehet, hogy évente nem tudnak már újdonságokat mutatni például a színpadi programokkal, ezért megfontolandó, hogy ritkábban tartsák meg a gálát.

Folyamatos kihívások

Az elnök szerint kiváló a kapcsolatuk a többi helyi civil szervezettel, többen is rendszeres résztvevői a rendezvényeiknek. Megfigyelhető az utóbbi tizenöt évben, hogy nincs már meg itthon az a civil lelkesedés, ami korábban volt. Ehhez folyamatos megújulás, kihívások, célok kellenek. Megváltoztak a prioritások is, a pénz került előtérbe, de azért vannak, akiknek még fontos a mentális jólét.

Az egyesület egyébként főként projektalapú hazai és uniós pályázatokból tartja fönn magát, törekszik saját bevétel szerzésére, a működésében mindig kiszámíthatóságot adott az önkormányzat támogatása. Idehaza nem jellemző a privát mecenatúra, vállalkozásokhoz ritkán fordultak segítségért, egy közelmúltbeli adománygyűjtő kampányban viszont kisebb-nagyobb összegeket kaptak a mezőkövesdiektől, ami hozzájárult a matyó örökség ébren tartásához.

Az egyesület májusra tervezi ünnepi közgyűlését, amelyen tisztújítás is lesz, Berecz Lászlóné pedig azt mondja, három évtized után átadja a stafétát. Bízik abban, hogy sikerült hozzájárulniuk a mezőkövesdi emberek matyó identitásának erősítéséhez, hiszen nemcsak múzeumra, hanem tudatos építkezésre, szereplésre, a hírük vitelére is szükség van.

(A borítóképen: Februárban ünnepelték megalakulásuk harmincadik évfordulóját)