Szabadon engedték a borsodi vadmacskákat

Nem sokkal ezután, kicsit odébb, egy romos házból is hangos nyávogást hallott. Ott találtak meg az első kettőre nagyon hasonlító harmadik kölyök cicát, ám mindegyikük szokatlanul vadnak mutatkozott – olvasható a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

A kölykök először a Mályi Madármentő Állomásra kerültek. Lehoczky Krisztián, az állomás elnöke az Észak-Magyarországnak elmondta, már ekkor sejtették, hogy nem házi cicákkal van dolguk, hanem hibridekkel vagy vadmacskákkal. Ezt erősítette a bundájuk mintázata és tapintása is. Magukhoz vették a cicákat, és az Aggteleki Nemzeti Parkkal abban maradtak, elviszik őket Budapestre DNS-tesztre. Ez azért volt fontos, mert a házi macskákat oda lehet adni befogadó gazdáknak, a vadmacskákat vissza lehet engedni a természetbe, de a hibridek esetében egyik megoldás sem alkalmazható, tehát az egész életüket rabságban kell tölteniük. Ez lett volna a legrosszabb megoldás. Szerencsére kiderült, hogy tiszta vérű vadmacskát – idézte fel a történteket Lehoczky Krisztián.

Ezek után a két hím és egy nőstény macska a Budapest Állatkert természetvédelmi mentőhelyére került – írta Kozma Attila, a BNPI Környezeti Nevelési Csoportjának oktatási referense.

Az állatkert munkatársai közel egy évig gondoskodtak róluk, odafigyelve arra, hogy az állatok megfelelő vadságúak maradjanak, hiszen a túlságosan megszelídült vadmacskák nehezebben boldogulnának a természetben.

2021 február 26-án érkezett el a szabadon engedésük ideje, mindhárman a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén kaptak új lakhelyet: Az egyik hímet a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetben, a nőstényt a Heves-Borsodi-dombságban, a másik hímet pedig a Tisza mellett, a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben engedtük szabadon. A helyszínek kiválasztásában fontos szempont volt, hogy lakott területektől távol eső, megfelelő természetességi állapotú erdős területre kerüljenek. A testvérek így viszonylag nagy távolságra jutottak születési helyüktől és egymástól is, ami segítheti az új élőhelyeiken található vadmacskák populációjának genetikai frissítését, növelve ezzel fennmaradásuk esélyét.

A vadmacska (Felis silvestris) élőhelye legfőképpen a természetes, összefüggő, nagy kiterjedésű erdő – írja cikkében Kozma Attila, a BNPI Környezeti Nevelési Csoportjának oktatási referense. – Nemcsak tápláléka forrását, hanem az arra alkalmas búvóhelyeket is a természetszerű erdőkben találja meg. Színe mindig szürkésbarna, a test alsó felén és a lábak belső részén okkersárga beütéssel, de fő ismertetőjegye a tompán lekerekített, bunkós végű farok, melyen 5–7 fekete gyűrű található. A vadmacska félénk, óvatos állat, kerüli a településeket és az ember által bolygatott, háborított helyeket. Az erdők felszabdalása, bolygatása veszélyeztető tényező a faj számára. További jelentős veszély a fajra nézve a házimacskákkal, illetve a kivadult házimacskákkal történő hibridizáció, a táplálékért és az élőhelyért folytatott verseny, illetve a kivadult macskáktól származó betegségek elkapása. Az erdei utak mentén sajnos az állatok elütése is komoly probléma.

A vadmacska hazánkban 1974 óta védett, 2012 óta fokozottan védett őshonos macskaféle ragadozónk, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke példányonként 250 000 Ft. Szerepel az Élőhelyvédelmi Irányelv IV.- és a Berni Egyezmény II. mellékletén is, tehát mind európai, mind pedig világviszonylatban nem csupán egy kiemelkedő természeti értékünk, de sajnos veszélyeztetett fajunk is.

(Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Fővárosi Állat- és Növénykert)

https://boon.hu/kozelet/helyi-kozelet/haraptak-martak-a-cuki-kiscicak-4332252/